Szárnyal a vietnámiak gazdasága, de Trumpnál már kihúzták a gyufát
A valaha koldusszegény Vietnám három évtized alatt Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő országává vált, amint kínai mintára a kommunista párt az egyeduralom megtartása mellett piaci reformokba kezdett. A kínai-amerikai kereskedelmi háborúban Peking pártján áll.
Huszonöt évvel ezelőtt biciklik végeláthatatlan halk lavinája hömpölygött Ho Si Minh-város, a néhai Saigon széles sugárútjain. Az életszínvonal emelkedésének kiváló mutatója, hogy tíz évre rá már motorbiciklik zajos milliói vették át a fő közlekedési eszköz szerepét. Ez megmaradt – az ezer főre jutó 358 robogóval Vietnám vezeti a világot –, ám manapság japán és koreai autók tömege súlyosbítja a közlekedési gondokat.
Estére sem csökken a forgalom. Fényárban úszik a felhőkarcolókkal teli belváros, ahol megélénkül az élet a szórakozóhelyeken, amelyeket a legújabb divat szerint öltözött fiatalok vesznek birtokba, az okostelefonjaikkal szelfiket készítenek, és küldik szerte üzeneteiket az Instagramon.
A zsibongás bármely gyorsan fejlődő ázsiai metropoliszban lehetne. Egy-egy, Ho Si Minht, a függetlenségi harc legendás vezetőjét ábrázoló óriásposzter emlékeztet csak arra, hogy kommunisták által szigorúan ellenőrzött egypártrendszerről van szó.
„Amíg nem bíráljuk a politikát, azt csinálhatjuk, amihez a legjobban értünk
– árulja el a látszólagos könnyedség okát egy taxisofőr –, vagyis üzletelhetünk.”