A HVG ügyvédje válaszol: Meddig terjed Borkai és Wittinghoff magánszférája?

Akár a budaörsi, akár a győri polgármestert érintő ügyekről beszélünk, közös bennük, hogy aggálytalanul megállapítható a képmással való visszaélés, illetve a magánélethez való jog sérelme. Az egyik esetben az érintett a felvétel készítéséről sem tudott, a másikban tudhatott ugyan, de a nyilvánosságra hozatalához egészen biztosan nem adta a hozzájárulását. A felvételek ráadásul a magánszféra legintimebb rétegeit tárják a nyilvánosságra, amelyeknek titokban maradásához mindenkinek abszolút méltányolható érdeke fűződik.

Megszólalt Borkai: Én vagyok a felvételeken, hibáztam és megbántam

Borkai elismerte, hogy ő van a felvételeken, de azt állítja, illegális szereket nem fogyasztott. Azt is mondta, nem lép vissza a jelöltségtől.

Ez egyébként már azt megelőzően is így volt, hogy az egyébként valószínűleg okkal rejtőzködni kívánó jelenlegi kormánypárti politikusok megalkották a magánélet védelméről szóló törvényt, ami semmi újat nem mond ahhoz képest, mint amit a hazai és az európai bírói gyakorlat eddig is mondott: a közszereplő is jogosult a magánszférája védelmére.

Igen ám, de a Polgári törvénykönyv azt is mondja, hogy a közszereplőknek többet kell eltűrniük a személyiségi jogaik sérelméből, mint az egyszerű földi halandónak. Ami például indokolatlanul lealacsonyító vélemény lehet egy magánemberre nézve, azt a politikusnak el kell tűrnie. Vagy ami tényszerűen valótlan tényállítás egy átlagpolgár esetében, az a közéleti szereplő esetében csak akkor lesz jogsértő, ha az, aki az állítást megfogalmazta, tudott vagy tudnia kellett a valótlanságáról.