Mulder tudta: az igazság odaát volt

Döcögősen indult az X-akták című sorozat útja 1993 őszén. Egy akkor mérvadó műsorújság egyenesen a bukását jósolta, a New Yorker értelmiségi hetilap szerint viszont a kilencvenes évek meghatározó popkulturális jelenségévé nőheti ki magát. Mondanunk sem kell, hogy utóbbinak lett igaza.

A sorozat a kormányzati háttérhatalom manővereinek, a paranormális jelenségeknek és a földönkívüliek beavatkozásainak ködében nyomozó Mulder (David Duchovny) és Scully (Gillian Anderson) ügynökök eseteit követte. Az indító részben a tudományos észszerűséget képviselő, szkeptikus Scully azt a feladatot kapja, hogy zabolázza meg a távoli irodába száműzött, ufóhívő Muldert, aki azóta kutatja az ép ésszel meg nem magyarázható rejtélyeket, amióta a négy évvel fiatalabb húgát, a 8 éves Samanthát a házuknál a szeme láttára elrabolták a földönkívüliek. Persze aztán inkább együtt nyomoznak.

Az alapkoncepciót az ötletgazda, Chris Carter úgy képzelte el, hogy abban ötvözi a Watergate-botrányról készült Az elnök emberei, illetve A keselyű három napja című mozifilmben az amerikai kormánnyal szemben bemutatott paranoiát az Alkonyzóna (Twilight Zone), valamint a Kolchak: The Night Stalker tévésorozatokat jellemző hideglelős misztikummal. Kultúrtörténészek szerint az utóbbi beépült az amerikai néplélekbe, köszönhetően annak, hogy az USA viszonylag fiatal, s ezért rövid történelmű ország, amelynek telepeseit befolyásolták az őslakos indiánok hiedelmei az erdők mélyén, kövekben és folyókban megbúvó szellemekről, gonosz lényekről.

A teljes cikket elolvashatja a friss HVG hetilapban!

HVG