1 perc
2008.03.20. 11:47
Bulgária csütörtökön elismerte Koszovót független államként. A két ország fővárosában rövidesen megnyílnak a nagykövetségek - ismertette a BTA hivatalos bolgár hírügynökség a szófiai kormány döntését.
Ivo Sanader horvát miniszterelnök jelentette be a korábbi szerb tartomány független államként való elismeréséről hozott zágrábi döntést kormányának szerdai ülése után.
Hétfőn délre elültek az észak-koszovói Koszovszka Mitrovicában reggel óta tartó súlyos zavargások, de a csatatérré vált városban rendkívül feszült a helyzet, s a nyugtalanság már átterjedt Belgrádra is, ahol fokozott rendőri készültséget rendeltek el.
Nem számíthatnak jó kapcsolatokra Szerbiával azok az országok, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét – jelentette ki a szerb külügyminiszter Athénban.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.
Az elmúlt időben több kettős életet élő közszereplő – pap, konzervatív politikus – is lelepleződött. Van, aki ezen idővel túlteszi magát, mint a politikai közössége által rehabilitált Szájer József. Mások, mint például Pajor András atya, a tagadásba menekülnek. A család, az ismerősök előtti megszégyenüléstől azonban nem csak az ismert emberek retteghetnek. A kettős életet élőknek sokszor a lelepleződés hozza el a megkönnyebbülést.
Mivel a következő elnök semmire sem tartja a szövetségeseit, viszont vonzódik az autokratákhoz, ez valószínűleg csak tovább fokozza majd a zűrzavart – mutat rá Anton La Guardia, az Economist diplomáciai szerkesztője.
A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.
Az olasz miniszterelnök profilját rajzolta meg cikkében a patinás brit lap. Egy diktatúra összeomolhat rövid idő alatt, ezt bizonyítja a szíriai helyzet is, írja a Der Standard. A régi világrend kifordult a sarkából, állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Mivel az iráni légvédelem padlón van, a volt izraeli védelmi miniszter szerint országának és az USA-nak most kell cselekednie. A NATO európai erőinek főparancsnoka pedig azt állítja, csapást kell mérni a húszikra, mert azok iráni célok szolgálatában megbénítják a kereskedelmi forgalmat a Hormuzi-szorosban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.