Országos bérmegállapodás: távol és mégis közel
Tovább közeledtek az álláspontok az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mai ülésen a jövő évi országos béremelési ajánlásról. A szakszervezetek péntekig testületeikkel vitatják meg a bruttó 4,5-6,0 százalékos munkáltatói javaslatot.
URLguru |
Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője, illetve Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára arra figyelmeztette a szakszervezeteket, hogy 4,8–5,0 százalékos inflációval számolva a 2,5 százalékos reálbér-javuláshoz elegendő a 7,4–7,5 százalékos bruttó keresetemelés.
A munkáltatói oldal a 4,5–6,0 százalékos ajánlathoz feltételként szabta, hogy a mezőgazdaságban és a kereskedelemben ágazati megállapodás jöjjön létre az országosnál alacsonyabban szakképzettek bérminimumáról. Mint Dávid elmondta, ezek az ágazati megállapodások valószínűleg megköthetők.
Az ágazati egyezségek lényege az lenne, hogy jövő év január 1-jétől ne kelljen e két szakterületen 75 300 forintról 86 300 forintra emelni a szakképzettek bérminimumát, csak 80 ezer forintra. Ezekben az ágazatokban csak a második félévtől emelnék 86 300 forintra a szakképzettek bérminimumát.
A szakképzettek bérminimumának emeléséről 2005-ben egyezett meg az OÉT. Az akkori egyezségben szerepel az is, hogy ágazati szinten lefelé is el lehet térni az országosan kötelező mértéktől. Ezt az országosan kötelező mértéket – a 2005-ös egyezség szerint – 2006-ban a második félévtől kellett alkalmazni. Ez akkor annyit jelentett, hogy a 62 500 forintos minimálbérnél 1,05-ször, illetve 1,1-szer többet kellett fizetni azokban a munkakörökben, amelyekhez középiskolai végzettség és/vagy szakképzettség szükséges. A két szorzószám alkalmazása attól függ, hogy a dolgozó rendelkezik-e kétéves gyakorlattal.
A 2005-ös megállapodás szerint 2007-ben már ezek a szorzók 1,1, illetve 1,15-szörös mértéket jelentettek, illetve a jövő évben 1,2, illetve 1,25-szörös mértéket. A minimálbér 2007-ben 65 500 forint, 2008-ban pedig 69 ezer forint.