Lakat kerül az amszterdami bordélyházak harmadára
1 perc
2006.11.30. 16:59
Az Amszterdamban működő bordélyházak közel egyharmadának bezáratásáról határozott csütörtökön a városi önkormányzat annak érdekében, hogy visszaszorítsa a bűnözést a hírhedt vörös lámpás negyedben.
A városháza közleménye szerint ez év végéig 33 bordélyháztól és 108 olyan piros lámpával megvilágított "ablaktól" vonják vissza a működési engedélyt, ahol prostituáltak kínálják szolgáltatásaikat.
A prostitúció Hollandiában 2000 óta legális üzleti tevékenység, a szexiparban magánvállalkozóként munkát vállalók kötelesek adót fizetni. Egy 2003-as törvény értelmében azonban a városok vezetői visszavonhatják a bordélyházak működési engedélyét vagy megtagadhatják azok kiadását, amennyiben fennáll a gyanú, hogy az üzletek működtetői pénzmosásra vagy egyéb illegális pénzügyi tevékenységre fordítják a vállalkozásokból származó bevételeket.
"Nem erkölcsi hadjáratot kívánunk folytatni, a város döntésével a pénzügyi bűnözést igyekszik visszaszorítani, nem magát a prostitúciót támadja" - jelentette ki Martien Maten, a város szóvivője, hozzátéve, hogy a tervek szerint 2007 végére fogják befejezni az Amszterdamban bejegyzett szexipari vállalkozások teljes rostáját.
A bordélyházak fenntartói igazságtalannak tartják az üzletek pénzügyi ellenőrzését arra hivatkozva, hogy nehéz a könyvelést tisztességesen vezetni úgy, hogy a bankok és a könyvelők gyakran nem hajlandók együttműködni efféle cégekkel. A város határozatának bírálói szerint a törvényes vállalkozások működési engedélyeinek bevonása az utcára fogja kényszeríteni a munkájukat elvesztett prostituáltakat.
A vörös lámpás negyed Amszterdam egyik fő turisztikai látványossága, ám a város vezetősége nem tart attól, hogy a bordélyházak megnyirbálása az idegenforgalmi bevételek csökkenéséhez vezetne.
A 800 éve fennálló hírhedt kerület a kábítószer- és emberkereskedelem melegágya is: egy jogvédő csoport becslése szerint évente 3500 kelet-európai és ázsiai nőt dolgoztatnak törvénytelenül működő bordélyházakban.
A prostitúció Hollandiában 2000 óta legális üzleti tevékenység, a szexiparban magánvállalkozóként munkát vállalók kötelesek adót fizetni. Egy 2003-as törvény értelmében azonban a városok vezetői visszavonhatják a bordélyházak működési engedélyét vagy megtagadhatják azok kiadását, amennyiben fennáll a gyanú, hogy az üzletek működtetői pénzmosásra vagy egyéb illegális pénzügyi tevékenységre fordítják a vállalkozásokból származó bevételeket.
"Nem erkölcsi hadjáratot kívánunk folytatni, a város döntésével a pénzügyi bűnözést igyekszik visszaszorítani, nem magát a prostitúciót támadja" - jelentette ki Martien Maten, a város szóvivője, hozzátéve, hogy a tervek szerint 2007 végére fogják befejezni az Amszterdamban bejegyzett szexipari vállalkozások teljes rostáját.
A bordélyházak fenntartói igazságtalannak tartják az üzletek pénzügyi ellenőrzését arra hivatkozva, hogy nehéz a könyvelést tisztességesen vezetni úgy, hogy a bankok és a könyvelők gyakran nem hajlandók együttműködni efféle cégekkel. A város határozatának bírálói szerint a törvényes vállalkozások működési engedélyeinek bevonása az utcára fogja kényszeríteni a munkájukat elvesztett prostituáltakat.
A vörös lámpás negyed Amszterdam egyik fő turisztikai látványossága, ám a város vezetősége nem tart attól, hogy a bordélyházak megnyirbálása az idegenforgalmi bevételek csökkenéséhez vezetne.
A 800 éve fennálló hírhedt kerület a kábítószer- és emberkereskedelem melegágya is: egy jogvédő csoport becslése szerint évente 3500 kelet-európai és ázsiai nőt dolgoztatnak törvénytelenül működő bordélyházakban.