Az FMCG, vagyis napi fogyasztási cikkeket kínáló szektor, és az élelmiszeripar szolgálja ki az olajcégek műanyagipari törekvéseit – áll az amerikai Greenpeace szeptember 14-én közzétett jelentésében, amiben az olajipar és a világ vezető FMCG cégeinek együttműködését vizsgálták.

A globális olajcégek ugyanis egyre inkább a petrolkémia, ezen belül a műanyagalapanyag-gyártás felé fordulnak. Stratégiájukban pedig olyan nagy márkákkal működnek együtt, mint a Coca-Cola, a Nestlé és a PepsiCo, melyek termékeiket nagyrészt egyszer használatos műanyagba csomagolják, és a Climate Emergency Unpacked, vagyis a Klímaválság kicsomagolva című jelentés szerint nem szándékoznak szakítani a klímaromboló és környezetszennyező üzletpolitikájukkal.

A jelentés kitért arra is, hogy a globális olajcégek vélhetően érzik, hogy mind a közlekedési, mind az energiatermelési szektorokokban radikális változások várhatóak, ezáltal csökkeni fog az igény a termékeikre. A Total, az Exxon és a Shell pedig hatalmas beruházásokat végeznek a petrolkémiai ágazaton belül, és egyre inkább a műanyag-előállítás felé fordulnak.

A műanyagok 99 százaléka kőolajból készül és a kőolajkitermelés jelenleg 6 százalékát adja a műanyagipar vagy az előállításhoz szükséges energia biztosítása.

A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy a műanyag a nyersanyag-kitermeléstől a késztermék szemétté válásáig, a teljes életciklusa során üvegházgáz-kibocsátással jár. Így az olajipar és a világ vezető FMCG cégeinek műanyagtermelés növelésére vonatkozó céljai jelentősen veszélyeztetik a párizsi klímamegállapodásban rögzített célt, mely szerint 1.5 °C alatt kell tartani a felmelegedést, hogy a klímaváltozás ne lépje át azt a kritikus pontot, ahonnan már nincs visszaút.

A jelentés rámutat arra is, hogy az FMCG vállalatok és az olajcégek közös lobbitevékenységet folytatnak. A Greenpeace által összeállított anyagból az is kiderül, hogy mennyire átláthatatlan a cégek műanyagfelhasználása, és hogy az élelmiszeripari vállalatok üzletpolitikájukban továbbra is kiemelt szerepet szánnak a környezet- és klímaromboló egyszer használatos műanyagoknak. Bár arra is van példa, hogy cégek közzéteszik, az ellátási láncukban hol és mennyi üvegházhatású-gáz keletkezik, a kilenc vizsgált vezető vállalat (Coca-Cola, PepsiCo, Nestlé, Mondelēz, Danone, Unilever, Colgate-Palmolive, Procter & Gamble és Mars) közül egy sem tette közzé az erre vonatkozó adatokat. Egy másik gond pedig az, hogy míg az újrahasznosításra jelentős hangsúly kerül, ez valójában csak elkendőzi azt, hogy rendszerszintű változásra lenne szükség, és nem tud ipari mértékben megoldást nyújtani a műanyaghulladékokra. A különböző újrahasznosítási folyamatokhoz pedig rengeteg energiára van szükség, emellett jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással járnak.

Egy bemutatott számítás szerint 2019-ben a műanyaggyártás életciklusához köthető üvegházgáz-kibocsátás 200 szenes erőmű kibocsátásának felelt meg. A szervezet szerint, ha nem változnak a jelenlegi trendek, a műanyaggyártás a 2015-ös szint duplájára nőhet 2035-re és a triplájára 2050-re. Ehhez az is hozzájárul, hogy az élelmiszeripari cégek folyamatosan növelik az eldobható PET-palackok számát: 2020-ban csak a Coca-Cola 112 milliárd műanyag palackot öntött a világra. Hozzátették azt is, hogy a MOL is növelni kívánja hazánkban a műanyagalapanyag-gyártási kapacitásait. A hatalmas tiszaújvárosi MOL Petrolkémia (volt TVK) mellett most épül az új műanyagalapanyag-üzem adókedvezményekkel és több tízmilliárd forintot érő állami támogatással.