Ereszt majd valahol? Átázik a létől a papír? Eldeformálódik a növényekből előállított műanyag? Bírja a hőt? Ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták a hvg.hu szerkesztőségének tagjait a különböző növényi alapú műanyag, papír és ehhez hasonló termékek kapcsán. Így leteszteltük ezeket, és nem voltunk kíméletesek – még a megszokott műanyagokhoz képest is keményen kezelésbe vettük a tartókat.

Forrón beleöntött tökfőzelék került a Food to go, papírból készült, komposztálható leveses tégelybe: át sem forrósodott a dobozka, a meleget azonban annyira nem tartotta, hogy egy idő után újra kellett melegíteni. Az ajánlás szerint meleg étel csomagolására maximum 70 fokig működik jól és 2-3 órán át tárolható benne étel: ez idő alatt nem eresztett sehol és ha egyből, de legalábbis az ajánlott időtartam alatt megesszük, ami ebben érkezik, akkor kitűnően vizsgázott. Az ebédünk maradékát azonban már nem tudnánk nagy eséllyel hazavinni benne, pedig a leveses tégely teteje egy jól záródó, több rétegű papír.

A főzelékhez hasonló gőzölgő, meleg ételek csomagolására nem alkalmas a papírból készült, enyvezett zsírzáró réteggel bevont doboz, így komolyan vettük az Indepack Kft. ajánlását, miszerint tésztáknak és salátáknak jó. Mi a nyári melegre tekintettel tészta helyett egy Cézár-salátát tettünk bele, és a zsír- és a szószállóság tesztjén is kiválóan vizsgázott: a megtöltése után 3 órával később egy hazavitelt, és táskában borogatást is eresztés nélkül kibírt a saláta társaságában. A hátránya azonban az újrahasznosítás szempontjából pont az, ami a zsírállóságnál az előnye: az enyvezett réteg miatt csak a kommunális szemétbe dobhatjuk.

Következő tesztalanyunk egy papír tárolódoboz, amelyben a meleg ételt a biztonság kedvéért kicsit megmikróztuk, majd késsel-villával estünk neki. A doboz a leírás szerint a mikrózás mellett bírja a fagyasztást is, valamint a PLA – vagyis a növényi keményítőből készült – bevonatnak köszönhetően szaftálló és lebomló is. Amíg a doboz –25 és +85 fok között nem deformálódik, a szintén PLA-ból készült teteje csak 40 fokig bírja – nem csoda, hogy a mikrózást nem viselte túl jól.

A legnagyobb terhelésnek a cukornádból, lebomló PLA zsírzáró réteggel bevont tálat tettük ki: mivel a leírás szerint fagyasztható, mikrózható és süthetünk is benne, tesztünk során 190 fokon almáspitét készítettünk benne. A doboz azonban bírta a gyűrődést: egyedül a vaj ütött ki egy kicsit a tál külső oldalán, de a süteményt is könnyen ki tudtuk venni belőle.

A használati utasítás azért a kulcs ezekhez a tárolóedényekhez. Győrvári Gábor, a vendéglátóipari csomagolóeszközöket forgalmazó Indepack Kft. ügyvezetője is arra hívja fel a figyelmet: máshogy bírják ezek az alternatív dobozok a meleget, a leveket, ezért ők is leírással forgalmazzák a termékeiket.

Ezekre pedig egyre nagyobb szükségünk lehet, hiszen július elsejétől egy csomó egyszer használatos, illetve oxidatív úton lebomló (adalékanyagnak köszönhetően gyakorlatilag szétmorzsolódó) műanyag terméknek búcsút mondhatunk. Csak az ismétlés kedvéért, ezek:

• fültisztító pálcika,
• evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika),
• tányér,
• szívószál,
• italkeverő pálcika,
• lufit – rögzítendő és azokat tartó pálca,
• expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó, különösen doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre, fogyasztása általában az edényből történik, készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve különösen a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt, kivéve az italtárolót, tányért és tasakot, valamint az ételt tartalmazó csomagolást,
• expandált polisztirolból készült italtároló, beleértve a kupakját és a fedelét is,
• expandált polisztirolból készült italtartó pohár, beleértve annak tetejét és fedelét is,
• azon könnyű műanyag szatyor, zacskó, amelynek falvastagsága 15 mikron és a feletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével.

2023. január 1-től ezeken felül a felsorolásban nem szereplő italtartó pohárra is kiterjed a tilalom, beleértve annak tetejét és fedelét is.

Na de mit jelent ez a gyakorlatban, miben érkezhet majd a házhoz rendelt ételünk? Összességében nem hoz akkora horderejű változást a mostani törvény Győrvári Gábor szerint: „Sok termék még jó ideig velünk lesz. Úgy látjuk, a vendéglátósok és a kereskedők is betáraztak az egyszer használatos műanyag termékekből. A műanyag evőeszközök a szezon végéig biztosan velünk maradnak még” – mondja. Azokból ráadásul a szokásosnál több fogyott, mert a pandémia alatt bár még nem volt „szezonja”, az ételrendelés miatt nagyon pörögtek. A további betárazásnak talán csak az alapanyaghiány szab határt. A jogszabály azonban kiskapukat is hagyott a műanyagnak:

van olyan külföldi gyártó, amelyik az eddig egyszer használatos műanyagra egyszerűen ráírja mostantól, hogy többször is felhasználható.

„Drágábbak lesznek viszont az áruházakban a vékony nejlonzacskók, és a komposztálhatóak is” – teszi hozzá, miben hoz változást a csütörtöktől hatályos műanyagtörvény. A törvény azonban betiltja a PLA-t, mert tulajdonságaiban az műanyag. „Az itthon gyártott műanyagot igazából lecseréljük Kínából érkező fára” – teszi hozzá Győrvári Gábor, aki szerint azt a szempontot sem szabadna elhanyagolni, ennek így mekkora az ökológiai lábnyoma. Az Indepack ügyvezetője szerint megoldás lehetett volna a műanyag termékekre magasabb termékdíjat kivetni és azt a visszagyűjtésre fordítani.

A poharak is egyelőre maradnak: „Egyszerűen nincs még működő alternatíva erre” – mutat rá a szakember. Az alternatívák minőségének a skálája pedig széles: „Minél olcsóbb, értelemszerűen annál rosszabb. Viszont egy fából készült kanalat nem is tudnak kellően mélynek gyártani, laposabbak” – mond egy példát.

Na és mihez kezdhetünk ezekkel, ha megettük, ami benne volt?

Az egyszer használatos műanyag ételtároló dobozok előnye, hogy ha 1, 2, 4 és 5-ös jelölésű műanyagból készültek, akkor könnyedén újrahasznosíthatók, feltéve hogy elöblítve a szelektív hulladékgyűjtőbe dobjuk ezeket. Ezzel ellentétben egy papírból készült dobozt ha összekeni az étel – márpedig össze fogja –, akkor már nem lehet a papírszelektívbe dobni.

Ugyanez igaz azokra a papírdobozokra, amelyeket elláttak egy műanyag réteggel, értelemszerűen azért, hogy ne áztassa át az salátaöntet vagy a tésztaszósz: részben papír, részben műanyag, így csak a kommunális hulladék közé mehet. Vagyis nem jelenthetjük ki, hogy az egyszer használatos műanyagokat felváltó anyagok, termékek minden szempontból jobbak a környezetnek (a vásárlók pénztárcájáról nem is beszélve), anélkül, hogy részletesen belemennénk abba, mennyi energiára is van szükség például a gyártásukhoz. Így például a biológiailag (ipari komposztálással) lebomló műanyagok a legtöbbször pont amiatt, hogy a tulajdonságaik teljesen megegyeznek a műanyagéval, a műanyag hulladékba kerülnek. De ha erre figyelünk is, a visszagyűjtés és az ipari komposztálás akkor sem megoldott. Ezzel szemben a növényi alapú és műanyagfólia nélküli, tehát tisztán papírból készült – cukornád, bambusz, fapép, vagy éppen pálmalevél – csomagolásokat otthon is komposztálhatjuk.