Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Bíróság csütörtöki határozata alapján az Európai Unióban szabaddá válik a kannabisz sativából kivont CBD és belőle készült egészségvédő termékek határokon átnyúló kereskedelme. A következő négy évben megnégyszereződhet a piac. Olvassa el európai CBD körképünket.
Mostantól szabadon forgalmazhatók EU-szerte a kannabidiol – röviden CBD – növényi származékok és az azokat tartalmazó készítmények. A CBD a kabbanisz sativa növényen termő, nem pszichoaktív („betépést” nem eredményeztő) hatóanyagok gyűjtőneve, melyeknek egészségre gyakorolt pozitív hatásait növekvő tudományos konszenzus övezi - igaz, a jogszabályi gátak miatt bőven akad még mit kutatni a kérdéskörben.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítélete szerint, az 1961. évi az illegális kábítószerek tiltásáról rendelkező ENSZ-egyezmény alapján nem tekinthető kábítószernek a CBD. Továbbá a tagállamok nem tilthatják egymásnak a legálisan előállított CBD forgalmazását, ha azt a kannabisz sativa növényből vonják ki, beleértve a virágokat is. Az ítélet kapcsán a bírósági ügyben érintett Franciaországot arra ítélték a bírák, hogy hozzon tudományos bizonyítékokat a CBD veszélyeiről, amennyiben úgy határoz, hogy fenntartja ezen termékek kereskedelmének tilalmát az országban.
Szürkezónából fehérbe
Az Európai bíróság ítélete jól illeszkedik a CBD körüli globális politikai és gazdasági trendekhez is. Egyrészt a CBD-ről 2019 februárjában mondta ki az Egyészségügyi Világszervezet (WHO), hogy nem minősül bódítószernek, és törölni kell az ENSZ tiltott kábítószerek listájáról.
Másrészt a piaci trendeknek is megfelel a bírósági döntés, a tagállamok egy jelentős részében ugyanis megvásárolhatóak a termékek, annak ellenére, hogy a legtöbb országban szürke szabályozási zónában vannak a CBD növényi származékok és azokból készült termékek.
A CBD már ma is jelentős globális piacából az EU az egyharmadát tudhatja magáénak. CBD termékeket Európa-szerte széles körben árulnak szakosodott boltoktól kezdve például Belgiumban vagy Luxemburgban, akár a sarki éjjel-nappaliig is Németországban.
A piac 2018-ban mindössze 270 millió eurós forgalmat hozott Európában, de 2023-ra szakpiaci elemzők szerint 1,3 milliárd euróra nőhet a CBD-üzlet. Jelenleg Európában a legtöbb CBD-terméket Nagy-Britanniában, Németországban, Svájcban és Ausztriában árulják, de legális a lengyeleknél, míg Bulgáriában ugyancsak a szürke zónába tartozik, ám hozzáférhető. A csehek jelentős termelők is, és van CBD Luxemburgban és természetesen Hollandiában is.
A bírósági döntés nyomán meg kell változnia az EU-ban a legszigorúbbnak tartott francia kendertörvények, melyek csak rost- és magtermelést engedélyeznek; az egész növény feldolgozása nem megengedett, lehetetlenné téve a növény virágaiban koncentrált CBD kinyerését. Az európai CBD érdekképviselet egyébként is a francia esetre hivatkozott, mondván példaként mutatja meg azokat a problémákat, amikor az uniós jogszabályok nem egyértelműek.
Tovább bonyolítja viszont a CBD helyzetét, hogy 2019-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági és Hatóság (EFSA) felvette az új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők uniós listájára – arra kötelezve az élelmiszergyártókat, hogy engedélyeztessék a termékeiket, ezt azonban nem teszi kötelezővé minden tagállamban a törvény és különösen ott problémás a szabály alkalmazása, ahol szürke jogi státuszban vannak a CBD termékek.
Mindezen a helyzeten csavart még egyet az Európai Bizottság amikor nemrég felfüggesztette a CBD termékek új élelmiszerstátuszát amíg eldönti, hogy az egyes CBD termékeket kábítószernek kell-e minősíteni – utóbbi kapcsán még idén esedékes az EB döntése szakipari információk szerint.
Végül az európai CBD-ipar amiatt is aggódhat, mit javasol az Európai Bizottság a 12 EU-tagállamnak, amelyek a kannabisz- és orvosi CBD-kérdésekről szavaznak Bécsben az ENSZ Kábítószer-bizottságának (CND) következő ülésén 2020. december 2-án.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken
<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.
