Zhvg hvg.hu 2020. augusztus. 06. 12:21

A pusztuló élőhelyű állatok könnyebben terjesztenek veszélyes fertőzéseket

Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.

Koronavírus - a második hullám

Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!

Gyorsan emelkedik azoknak a patkányoknak, denevéreknek és más állatoknak a száma, amelyek akár világjárványt okozó kórokozókat is hordoznak ott, ahol pusztul a természetes élőhelyük – erre a megállapításra jutott egy nemzetközi kutatócsoport. Eredményeikről a The Guardian számolt be.

Azt már eddig is tudtuk, hogy az élőhelyek pusztítása miatt nagyobb eséllyel indulnak ki állatoktól emberre is veszélyes fertőzések, így akár az erdőirtások miatt is nagyobb az esélye egy újabb világjárványnak, de azt nem, hogy mennyivel.

Kutatók közel 7000 állatközösséget vizsgáltak meg hat kontinensen; azt tanulmányozták, hogyan hat az állatokra az, ha az élőhelyükön például farmokat hoznak létre, és emiatt kénytelenek onnan „elmenekülni”. Arra jutottak, hogy a kisebb, alkalmazkodóképesebb állatok sínylik meg a legkevésbé az emberi pusztítást, jóval nagyobb eséllyel hordoznak azonban olyan kórokozókat, amelyek emberre is átterjedhetnek.

Az eredmény pedig sokkoló: a károsított élőhelyeken élő állatokról átugró (zoonózisos) betegségek 2,5-ször többször fordultak elő, továbbá a fajok 70 százalékkal nagyobb arányban hordozzák is ezeket azokhoz képest, amelyeknek nem háborgatják az élőhelyét.

A tudósok ezért azt hangsúlyozzák, hogy a kormányok és a cégek ne hagyják figyelmen kívül azt, hogy milyen (anyagi) kárral jár, ha egy erdő helyén farmokat hoznak létre – és emiatt kiindul onnan egy járvány.

A Nature-ben megjelent tanulmány arra is kitér, hogy már csak azért is potenciális vírushordozók a rágcsálók, a denevérek és egyes madarak, mert kis testűek, gyorsan mozognak, és könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez – és viszik be például a városokba a fertőzéseket. Ráadásul minél nagyobb „túlélők”, ők maguk annál immunisabbak a betegségekre, fertőzésekre.

Koronavírus - a második hullám
A sorozat további cikkei
Hirdetés