Világ hvg.hu/MTI 2024. november. 18. 15:27

Kreml: Ha nyugati rakétákkal lőnék Oroszországot, akkor az a NATO részvételét jelentené a harcokban

Dmitrij Peszkov szerint új helyzetet teremtene az ATACMS rakéták bevetése Oroszoroszág területe ellen.

Oroszország abból indul ki, hogy minőségileg új helyzetet teremt egy arról meghozott döntés, hogy ATACMS rakétákkal csapások mérhetők Oroszország belsejébe – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

Peszkov arra reagált, amely szerint Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az amerikai sajtó szerint, hogy Ukrajna területéről ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal mérjenek csapást mélyen Oroszország belsejébe. Washingtonból, Párizsból és Londonból vasárnap nem erősítették meg hivatalosan a lapértesülést.

„Ha valóban született ilyen döntés, és ezt közölték a kijevi rezsimmel, akkor természetesen ez a feszültségnek egy minőségileg új fordulója, és egy minőségileg új helyzetet jelent az Egyesült Államoknak a konfliktusban való részessége szempontjából” – mondta Peszkov.

Mi mindenek előtt ebből indulunk ki – tette hozzá a szóvivő, aki közölte, hogy a Kreml erről az állítólagos döntésről csak a nyugati sajtóból tud.

Mit tudnak az amerikai ATACMS rakéták, amikről most mindenki beszél? Merthogy oroszországi célpontok ellen is bevetheti őket Ukrajna

Komoly fegyvertény lehet Ukrajna kezében az amerikai ATACMS rakétarendszer, amellyel az Egyesült Államok felhatalmazása után immáron orosz területeket is célozhat Kijev. Mutatjuk, mire képes a fegyver.

A szóvivő szerint Moszkva álláspontjának, amelynek Vlagyimir Putyin elnök adott hangot, világosnak kell lennie a kollektív Nyugat számára. Putyin a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva szeptember 12-én azt mondta, hogy a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben. Érvelése szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.

„És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú, hogy a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról van szó, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban” – mondta Vlagyimir Putyin, aki szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.

Peszkov hétfőn a sajtónak azt hangoztatta, hogy a távozó amerikai kormányzat egyértelműen olajat önt a tűzre az ukrán konfliktusban, és a feszültségek további fokozódását kívánja kiprovokálni. Putyinhoz hasonlóan azzal érvelt, hogy az Oroszországra mérendő mélységi csapások azért veszélyesek és provokatívak, mert ezeket nem Ukrajna, hanem nyugati országok hajthatják végre, ami alapvetően megváltoztatja a konfliktusban való részvételük módját.

Sokat jelent, de az agresszor kiszorításához nem elég, hogy Ukrajna nyugati rakétákkal is lőheti Oroszországot

Több hónapig tartó tanakodás után Joe Biden amerikai elnök engedélyt adott arra, hogy Ukrajna Oroszország területén lévő célpontokat is támadhasson a nagy – 250-300 kilométer – hatótávolságú amerikai rakétákkal. A döntés jelentős változást hozhat a frontokon, ám önmagában nem változtatja meg gyökeresen az ezer napja tartó háború menetét.

A hétfői sajtótájékoztatót követően, miután a német kormány közölte, hogy Washington tájékoztatta Berlint az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezéséről szóló döntéséről, Peszkov a TASZSZ hírügynökségnek kijelentette: „ez egy vakmerő, veszélyes döntés, amely az Egyesült Államoknak az ebben a konfliktusban való részességének a minőségi megváltozására, szintjének minőségi fokozására irányul”.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.