Világ MTI 2021. január. 30. 16:25

Egy norvég képviselő Nobel-békedíjat adna a BLM-nek

A Black Lives Matter rasszizmus elleni mozgalom, George Floyd tavalyi meggyilkolását követően tett szert nemzetközi ismertségre.

Black Lives Matter
Friss cikkek a témában

A mozgalom az Egyesült Államokban kezdődött 2013-ban, és mára az egyik legerősebb kezdeményezéssé vált, amely nemzetközi szinten harcol a faji megkülönböztetés ellen - hangsúlyozta Petter Eide, a Szocialista Baloldal nevű norvég párt képviselője szombaton.

A Black Lives Matter ismertsége és támogatottsága azt követően szélesedett ki, hogy az egyesült államokbeli Minneapolisban 2020 májusában, egy brutális rendőri előállítás során életét vesztette az afroamerikai George Floyd, s a mozgalom tüntetések sorozatát szervezte a feketéket sújtó rendőri erőszak ellen. Petter Eide szerint a mozgalomnak köszönhetően számos országban előtérbe kerültek a rasszizmus jelentette problémák, és új vita kezdődött a kérdésről.

Úgy tudni, hogy a Nobel-békedíj jelöltjeinek idei listáján többek között a WikiLeaks alapítója, Julian Assange, Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki politikus és két társa, számos sajtószabadságért harcoló szervezet, Donald Trump volt amerikai elnök, valamint az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI) is rajta van már.

A Nobel-békedíjat a norvégiai Nobel-bizottság ítéli oda minden év októberében. A jelöléseknek január 31-ig kell beérkezniük az arra felhatalmazott személyektől. A bizottság évente több száz ajánlást kap, a jelöltek többségének nevét nem hozzák nyilvánosságra.

A Nobel-békedíj az egyetlen Nobel-díj, amelyet nem természetes személy is megkaphat. Gyakran részesültek szervezetek az elismerésben, a vöröskereszt például többször is volt díjazott.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.