Világ Dezső András 2020. december. 29. 16:00

A németek fejére nőtt az arab alvilág, a berlini lövöldözés csak a jéghegy csúcsa

Dezső András
Szerzőnk Dezső András

A berlini lövöldözés egy olyan jelenség kicsúcsosodása, amiről a német hatóságok már évek óta tudnak és több-kevesebb sikerrel, de küzdenek is ellene. Ennek nincs köze a terrorizmushoz vagy bármilyen ideológiához, annál inkább a pénzhez, ez ugyanis színtiszta szervezett bűnözés, az évek óta izmosodó arab klánok elsősorban drogkereskedelemmel, rablásokkal, pénzmosással foglalkoznak. A közel-keleti menekültválság nagyot lendített a Németországban gyökeret vert maffiacsoportok szekerén, de a menekültek közül beszervezett, harcedzett verőemberek önállósodása az alvilági viszonyokat is könnyen átrendezheti.

Hajnali négy órakor lövöldözésre riadtak fel a berlini Kreuzberg egyik utcájának lakói. Nem sokkal később a környéket fegyveres rendőrök lepték el, a házak fölött pedig rendőrségi helikopter körözött. Reggel már a híradások is a lövöldözésről szóltak, és mint kiderült, a rendőrök három sebesültet találtak, egy negyediket pedig az egyik csatornából húzták ki, miután menekülés közben a vízbe ugrott. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a berlini lövöldözés híre hallatán sokan egyből valamilyen terrortámadásra gyanakodtak, már csak azért is, mert mindez a német szociáldemokrata párt, az SPD főhadiszállása mellett történt, de a hatóságok viszonylag hamar tisztázták: nem politikai célú indíttatás áll az erőszak hátterében, hanem az alvilág.
Azokat, akik tudják, hogy milyen változások mentek végbe az elmúlt években a németországi alvilágban, egyáltalán nem lepte meg a rendőrség következtetése. Ahogy az sem, hogy a lövöldözés éppen Kreuzburgban történt. Ez Berlin egyik olyan városrésze, amelyet a 2015-ös menekültválság idején a magyar kormány - a migrációellenes politikájának alátámasztására - a németországi no-go zónák közé sorolt. Kétségtelen, hogy Kreuzburg és egy másik negyed (Neukölln) az elmúlt évek alatt olyan alvilági klánok befolyása (vagy inkább uralma) alá került, ami részben összefüggésben van az öt évvel ezelőtti menekülthullámmal. Ebben a két berlini negyedben mára olyannyira megerősödtek a közel-keleti gyökerű, klán alapon szerveződő bűnszervezetek, hogy a szombat hajnali lövöldözéshez hasonló erőszakos cselekmények bármikor bekövetkezhetnek. Ezzel a rendőrség is tisztában van, és nemcsak Berlinben. Már egy évvel a 2015-ös menekülthullám után arról írtak egy rendőrségi jelentésben, hogy arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek felett szerezték meg az irányítást több német nagyvárosban, különösképpen Berlinben és Brémában. Csak Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi államban a rendőrség száztizenegy bűnözői klánt tart nyilván.
És ez nem is akkora titok, hogy csak a rendőrségi jelentésekben köszön vissza, miután a maffia a popkultúrába is beszivárogott. A libanoni Abou-Chaker klán alá tartozott például Németország legismertebb rappere, a tunéziai származású, Bushido művésznéven ismert Anis Mohammed Youssef Ferchichi. Ez azt jelentette, hogy Bushido rappeléséből szerzett, több millió eurós vagyona felett a klán vezetője, Arafat Abou-Chaker rendelkezett, de még a sztár lemezszerződéseibe, magánéletébe is beleszólhatott. A szexista, rasszista és homofób dalszövegeiről ismertté vált Bushido bevételeinek legalább a felét le kellett adnia a klánnak - ezt még 2013-ban derítette ki a német Stern magazin, bár később a rapper bevallotta, hogy a gengszterek a bevételei 30 százalékát nyúlták le. Két évvel ezelőtt Bushido szakított a klánnal, emiatt viszont az élete veszélybe került, azóta rendőrök vigyáznak rá. De a rapper nyelve legalább megeredt és rengeteg részletet elárult a hatóságoknak a nem csak Németországban aktív, több száz alvilági katonát mozgósítani képes, esetenként pedig a Pokol Angyalai nevű motoros bandával is együttműködő klán működéséről és a bűnszervezet vezetőjéről. Idén Arafat-Abu Chaker és néhány bűntársa bíróság elé került, a vádhatóság egyik tanúja pedig a bűnbánó Bushido. A rapper azt állítja, a maffia nyomásgyakorlással bírta rá arra, hogy nekik dolgozzon, amikor pedig véget akart vetni az “együttműködésnek”, megfenyegették. Bushido bevallása szerint az évek alatt nagyjából kilenc millió eurót, azaz 3,2 milliárd forintot fizethetett a bűnszervezetnek.
Az is igaz persze, hogy Németországban nem csak arab szervezett bűnözői csoportok vannak jelen. Az olasz, az orosz, az albán maffacsoportok éppoly aktívak Németországban, mint például a Pokol Angyalai nevű, főleg drog-és fegyverkereskedelemben érdekelt motoros banda. De kétségtelen, hogy az arab klánok a “legzajosabbak”.
A közel-keleti származású, jórészt libanoni klánok még a hetvenes-nyolcvanas években vertek gyökeret Németországban, amikor sokan a libanoni polgárháború miatt menekültek a biztonságos nyugati államba. Az évtizedek alatt szépen lassan kiépítették azt a hálószerű maffiaszervezetet, aminek ugyan Berlinben van a bázisa, de a csápjai több német régióba elérnek. A német állam viszonylag későn eszmélt rá arra, hogy a klán alapú szervezett bűnözés egy nagyon is létező, veszélyes jelenség, mindenesetre 2018 óta már a német büntető törvénykönyv is számon tartja ezt a típusú bűnözést. Merthogy vannak sajátosságai és leginkább a szerencsejátékokban, a drog-és fegyverkereskedelemben, a pénzmosásban és nem utolsó sorban nagy értékű rablásokban utaznak. Az Abu-Chaker klán tagjait gyanúsítják azzal, hogy tavaly Drezdában kirabolták a szász választófejdelmek és királyok palotájának kincstárát és ez a bűnszervezet állt a berlini Bode Múzeum három évvel ezelőtti kirablása mögött is. Utóbbi akcióban száz kiló színarany érmét loptak el, a kár meghaladta az egymilliárd forintot.
A klán alapon szerveződő maffiacsoportok azért is veszélyesebbek más szervezett bűnözői köröknél, mert a klán alapú, etnikai szerveződés miatt a maffia tagjai rendkívül lojálisak egymáshoz, csak a család, a klán belső törvényeit ismerik el, így együttműködésre bírni is rendkívül nehéz őket, vagy azokat, akik ugyan nem a tagjai, de a befolyásaik alatt állnak. Merthogy Bushido példáján is látszik, hogy ilyen emberekből is akad bőven, és nem kell ahhoz gazdag sztárnak lenni, ellenkezőleg. Berlin és más német nagyvárosokban is vannak olyan negyedek, ahol többségében olyan közel-keleti, szociális segélyen élő bevándorlók laknak, akik nem integrálódtak a német társadalomba. 2018-ig a több nagyvárosban is egyre izmosodó klánokra nem igazán mert komoly csapást mérni a német rendőrség, ennek pedig politikai okai is lehettek. A klánok által uralt városrészekben kiépült a párhuzamos, muszlim társadalom, a rendőrség pedig attól tartott, ha beavatkozik, akkor az úgy tűnhet, mintha a párhuzamos társadalomnak üzenne hadat.
A klánok vezetői is tisztában vannak ezzel, sőt, erre is építik a stratégiájukat: a 2015-ös menekültválság után például gőzerővel dolgoztak azon, hogy német menekülttáborokban olyan harcedzett, a fegyverekhez is értő menekülteket szervezzenek be, akik jó alvilági katonaként szolgálhatják a maffiát. Azért is számítottak ideális beszervezési terepeknek a táborok, mert ott gyakran olyan fiatalok várták a sorsukat, akiknek se múltjuk, se papírjuk nem volt és igazából vesztenivalójuk sem sok. Ha egy-egy balhéért börtönbe is kerültek, még akkor is megérte nekik, hiszen így tekintélyt szerezhettek a számukra karrierutat jelentő klánokban, ráadásul egy nyugat-európai börtön még mindig ezerszer jobb ezeknek az embereknek, mint a nyomorúságos Irak vagy Szíria, ahonnan jöttek.
Csakhogy a klánoknak ez a stratégiája mostanában már mintha visszaütne: a kezdetben emberek megveretésére, megfélemlítésére igénybe vett, menekültekből lett alvilági katonák idővel rájöttek arra, hogy ők maguk is a kezükbe vehetik a dolgukat. Nem egy közülük - több hasonszőrűvel összefogva - önállósodott, saját bandát vagy hálózatot szervezett. Hasonló folyamat játszódik le Berlinben, mint a rendszerváltás utáni Budapesten, amikor a határok megnyitása után az oroszajkú bűnözők kezdetben katonaként jelentek meg a magyar “keresztapák” mellett, később viszont önállósították magukat. Míg egy bevándorlócsaládból származó, de már Németországban született gengszternek van veszítenivalója, addig egy háborúban szocializálódott, egyedülálló fiatalnak kevésbé. Nem kérdés, melyik jelenti a nagyobb veszélyt a másikra.

December 26-án hajnali négy órakor lövöldözésre riadtak fel a berlini Kreuzberg negyed egyik utcájának lakói. Nem sokkal később a környéket fegyveres rendőrök lepték el, a házak fölött pedig rendőrségi helikopter körözött. Reggelre kiderült, hogy a rendőrök három sebesültet találtak, egy negyediket pedig az egyik csatornából húzták ki, miután menekülés közben a vízbe ugrott.

Helyszínelő rendőrök Berlinben 2020. december 26-án, miután lövöldözés volt a német főváros Kreuzberg kerületében. Négy ember megsebesült, három súlyosan, a támadó elmenekült.

A berlini lövöldözés híre hallatán sokan egyből valamilyen terrortámadásra gyanakodtak, már csak azért is, mert mindez a német szociáldemokrata párt, az SPD főhadiszállása mellett történt, de a hatóságok viszonylag hamar tisztázták: nem politikai motiváció áll az erőszak hátterében, hanem az alvilág.

A no-go zónák tényleg elég veszélyes helyek lettek

Azokat, akik tudják, hogy milyen változások mentek végbe az elmúlt években a németországi alvilágban, egyáltalán nem lepte meg a rendőrség következtetése. Ahogy az sem, hogy a lövöldözés éppen Kreuzbergben történt. Ez Berlin egyik olyan városrésze, amelyet a 2015-ös menekültválság idején a magyar kormány - a migrációellenes politikájának alátámasztására - a németországi no-go zónák közé sorolt. Kétségtelen, hogy Kreuzberg és egy másik negyed (Neukölln) az elmúlt évek alatt alvilági klánok befolyása (vagy inkább uralma) alá került, ami részben összefügg az öt évvel ezelőtti menekülthullámmal.

Ebben a két berlini negyedben mára olyannyira megerősödtek a közel-keleti gyökerű, klán alapon szerveződő bűnszervezetek, hogy a szombat hajnali lövöldözéshez hasonló erőszakos cselekmények bármikor bekövetkezhetnek. Ezzel a rendőrség is tisztában van, és nem csak Berlinben. Már egy évvel a 2015-ös menekülthullám után arról írtak egy rendőrségi jelentésben, hogy arab bűnöző nagycsaládok teljes városnegyedek felett szerezték meg az irányítást több német nagyvárosban, különösképpen Berlinben és Brémában. Csak Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi államban a rendőrség száztizenegy bűnözői klánt tart nyilván.

A sztárrappert is a maffia irányította

És ez nem is akkora titok, hogy csak a rendőrségi jelentésekben köszön vissza, miután a maffia a popkultúrába is beszivárogott. A libanoni Abou-Chaker klán alá tartozott például Németország legismertebb rappere, a tunéziai származású, Bushido művésznéven ismert Anis Mohammed Youssef Ferchichi. Ez azt jelentette, hogy Bushido rappeléséből szerzett, több millió eurós vagyona felett a klán vezetője, Arafat Abou-Chaker rendelkezett, de még a sztár lemezszerződéseibe, magánéletébe is beleszólhatott.

A szexista, rasszista és homofób dalszövegeiről ismertté vált Bushido bevételeinek legalább a felét le kellett adnia a klánnak – ezt még 2013-ban derítette ki a német Stern magazin, bár később a rapper azt vallotta, hogy a gengszterek a bevételei 30 százalékát nyúlták le. Két évvel ezelőtt Bushido szakított a klánnal, emiatt viszont az élete veszélybe került, azóta rendőrök vigyáznak rá.

De a rapper nyelve legalább megeredt, és rengeteg részletet elárult a hatóságoknak a nem csak Németországban aktív, több száz alvilági katonát mozgósítani képes, esetenként pedig a Pokol Angyalai nevű motoros bandával is együttműködő klán működéséről és a bűnszervezet vezetőjéről. Idén Arafat-Abu Chaker és néhány bűntársa bíróság elé került, a vádhatóság egyik tanúja pedig a bűnbánó Bushido. A rapper azt állítja, a maffia nyomásgyakorlással bírta rá arra, hogy nekik dolgozzon, amikor pedig véget akart vetni az “együttműködésnek”, megfenyegették. Bushido bevallása szerint az évek alatt nagyjából kilencmillió eurót, azaz 3,2 milliárd forintot fizethetett a bűnszervezetnek.

Az is igaz persze, hogy Németországban nem csak arab szervezett bűnözői csoportok vannak jelen. Az olasz, az orosz, az albán maffiacsoportok éppoly aktívak, mint például a Pokol Angyalai nevű, főleg drog- és fegyverkereskedelemben érdekelt motoros banda. De kétségtelen, hogy az arab klánok a “legzajosabbak”.

Drog, fegyver, pénzmosás

A közel-keleti származású, jórészt libanoni klánok még a hetvenes-nyolcvanas években vertek gyökeret Németországban, amikor sokan a libanoni polgárháború miatt menekültek a biztonságos nyugati államba. Az évtizedek alatt szépen lassan kiépítették azt a hálószerű maffiaszervezetet, aminek ugyan Berlinben van a bázisa, de a csápjai több német régióba elérnek. A német állam viszonylag későn eszmélt rá arra, hogy a klánalapú szervezett bűnözés egy nagyon is létező, veszélyes jelenség, mindenesetre 2018 óta már a német büntető törvénykönyv is számontartja ezt a típust. Merthogy vannak sajátosságai, és leginkább a szerencsejátékokban, a drog- és fegyverkereskedelemben, a pénzmosásban, illetve nem utolsó sorban nagy értékű rablásokban utaznak. Az Abu-Chaker klán tagjait gyanúsítják azzal, hogy tavaly Drezdában kirabolták a szász választófejedelmek és királyok palotájának kincstárát, és ez a bűnszervezet állt a berlini Bode Múzeum három évvel ezelőtti kirablása mögött is. Utóbbi akcióban száz kiló színarany érmét loptak el, a kár meghaladta az egymilliárd forintot.

Az arab gyökerű, családi alapon szerveződő maffiacsoportok a prostitúcióra is rátették a kezüket Berlin több városrészében - írta még 2016-ban a Welt. Már akkor tudni lehetett, hogy a német fővárosban 15-20, kifejezetten bűnözésre specializálódott család él. Mára már a szervezett bűnözés vadászterületének minden egyes dimenziójában jelen vannak, de elsősorban a kábítószerkereskedelemben és a vagyon elleni bűncselekményekben érdekeltek. Néha az alvilágon belüli erőfölényüket látványosan demonstrálják, 2010-ben például a berlini Hyatt szállodában megrendezett pókerversenyre csaptak le és közel 250 ezer eurót zsákmányoltak.

A drezdai uralkodói palota kincstára 2019-ben

Ma már a német rendőrök sem bánnak az arab bűnözőkkel kesztyűs kézzel: mindennaposak a rajtaütések, és a hatóságok rászálltak azokra az üzletekre is, amelyekről tudják, hogy valójában a maffiacsoportok pénzmosó infrastruktúrájának részei. És akad olyan libanoni keresztapa is, akit a német hatóságoknak sikerült is "hazazavarniuk".

De így sem könnyű az ellenük folytatott harc. Ha például bandaháborúban lesz bűncselekmény áldozata valamelyik maffiatag, akkor sem működik együtt a rendőrséggel, a klánok inkább "lejátszák" egymás között a sérelmeket. A klán alapon szerveződő maffiacsoportok veszélyesebbek más szervezett bűnözői köröknél, mert a klánalapú, etnikai szerveződés miatt a maffia tagjai rendkívül lojálisak egymáshoz, csak a család, a klán belső törvényeit ismerik el, így együttműködésre bírni is rendkívül nehéz őket, vagy azokat, akik ugyan nem a tagjai, de a befolyásaik alatt állnak. Merthogy Bushido példáján is látszik, hogy ilyen emberekből is akad bőven, és nem kell ahhoz gazdag sztárnak lenni, ellenkezőleg. Berlin és más német nagyvárosokban is vannak olyan negyedek, ahol többségében olyan közel-keleti, szociális segélyen élő bevándorlók laknak, akik nem integrálódtak a német társadalomba. 2018-ig a több nagyvárosban is egyre izmosodó klánokra nem igazán mert komoly csapást mérni a német rendőrség, ennek pedig politikai okai is lehettek. A klánok által uralt városrészekben kiépült a párhuzamos, muszlim társadalom, a rendőrség pedig attól tartott, ha beavatkozik, akkor az úgy tűnhet, mintha a párhuzamos társadalomnak üzenne hadat.

Kérsz egy katonát?

A klánok vezetői is tisztában vannak ezzel, sőt erre is építik a stratégiájukat: a 2015-ös menekültválság után például gőzerővel dolgoztak azon, hogy német menekülttáborokban olyan harcedzett, a fegyverekhez is értő menekülteket szervezzenek be, akik jó alvilági katonaként szolgálhatják a maffiát. Azért is számítottak ideális beszervezési terepeknek a táborok, mert ott gyakran olyan fiatalok várták a sorsukat, akiknek se múltjuk, se papírjuk nem volt, és igazából vesztenivalójuk sem sok. Ha egy-egy balhéért börtönbe is kerültek, még akkor is megérte nekik, hiszen így tekintélyt szerezhettek a számukra karrierutat jelentő klánokban, ráadásul egy nyugat-európai börtön még mindig jobb ezeknek az embereknek, mint a nyomorúságos Irak vagy Szíria, ahonnan jöttek. Sok menekült pedig emiatt kerül rossz útra: egy idegen országba érkezve, ahol még a nyelvet sem beszéli jól, örül annak, ha földijeire akad, akik sokszor hazugságokkal, ígéretekkel csábítják el. Például azzal, hogy ha börtönbe kerülnek, akkor a családjukat a klán támogatja. Az így fölhasznált menekültek azért is hasznosak a maffiának, mert Németországban nincsen bűnügyi előéletük, nehezebb őket emiatt elfogni.

Csakhogy a klánoknak ez a stratégiája mostanában már mintha visszaütne: a kezdetben emberek megveretésére, megfélemlítésére igénybe vett, menekültekből lett alvilági katonák idővel rájöttek arra, hogy ők maguk is a kezükbe vehetik a sorsukat. Nem egy közülük – több hasonszőrűvel összefogva – önállósodott, saját bandát vagy hálózatot szervezett. Hasonló folyamat játszódik le Berlinben, mint a rendszerváltás utáni Budapesten, amikor a határok megnyitása után az oroszajkú bűnözők kezdetben katonaként jelentek meg a magyar “keresztapák” mellett, később viszont önállósították magukat. Míg egy bevándorlócsaládból származó, de már Németországban született gengszternek van veszítenivalója, addig egy háborúban szocializálódott, egyedülálló fiatalnak kevésbé. Nem kérdés, melyik jelenti a nagyobb veszélyt a másikra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Vállalkozás Sztojcsev Iván 2021. április. 12. 14:30

Európa egyik legnagyobb családi üzlete: a brit monarchia

Nem mindennapi üzletet hozott össze a brit uralkodócsalád: kilenc generáció óta örökítik tovább a jelenleg közel 30 ezer milliárd forintosra becsült üzleti értéküket, az ingatlan- és földvagyonuk pedig évente több tízmillió font nyereséget hoz számukra az állami támogatáson felül. De miből élnek meg ők pontosan, és mit tesznek, hogy évről évre érkezzen hozzájuk a bevétel?