Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több mint 850 ember halt meg 1994 szeptemberének végén, amikor Észtország és Svédország között rövid idő alatt elsüllyedt az Estonia nevű észt komphajó. A viharos időben bekövetkezett tragédia okát a mai napig nem állapították meg pontosan, s a roncsról készült videófelvételek alapján most egy új, logikusnak tűnő magyarázat is született.
Egy hatalmas, négy méter széles léket fedezett fel az Estonia komphajó testén a tenger mélyén fekvő roncsot pásztázó távirányítású tengeralattjáró. A roncs vizsgálatát egy svéd dokumentumfilmes, Henrik Evertsson végezte el, aki most akár börtönbe is kerülhet: Stockholmban ugyanis már évekkel ezelőtt hivatalosan is temetőnek nyilvánították az Estonia maradványait – a komp belsejében rekedt az áldozatok többsége – így Evertsson a vádak szerint megsértette a halottak nyugalmát. A svédek egyébként eleinte felszínre akarták hozni a 90 méter mélyen fekvő roncsokat, ám végül úgy döntöttek, túl sokba kerülne a kiemelés.
Míg a hatalmas lyuk láttán a szakértők többsége úgy véli, hogy egy svéd vagy egy orosz tengeralattjáró ütközhetett az Estoniának, Evertsson egy vasárnap adott nyilatkozatában közölte: Nem találgatunk, nem vonunk le következtetéseket, csak egymás mellé tesszük a tényeket. 26 éven keresztül azt hajtogatták a hivatalos megszólalók, hogy nem létezik, amit mi most megtaláltunk. Ez hatalmas jelentőségű” – mondta a dokumentumfilmes a The Guardianben megjelent nyilatkozatában.
Európa Titanicja
Az észt zászló alatt közlekedő legnagyobb hajó, az Estonia fedélzetén közel ezer ember – ebből 803 utas – tartózkodott, amikor 1994. szeptember 27-én este fél hétkor a komp elindult Tallinnból Stockholm felé. Az időjárás ugyan viharos volt – hatméter magas hullámok is ostromolták a hajó falát – ám ez nem számít szokatlannak a Balti-tengeren. Az viszont igen, hogy hajnali egy órakor egy hangos fémes zörej hallatszott, majd pár perccel később kinyílt a hajó orrán lévő ajtó, s kezdett bezúdulni a jéghideg tengervíz. 15 perccel később az Estonia már hatvan fokos szögben megdőlt, nem sokkal később pedig el is süllyedt.
A huszadik századi történelem második legsúlyosabb polgári tengeri katasztrófájában az emberek többségének esélye sem volt a menekülésre. Az első vészjelzés hajnali egy óra után húsz perccel hangzott el, de ekkor a hajó már olyan gyorsan dőlt és olyan mértékben áramlott be a jéghideg víz, hogy a kajütökben lévő emberek már ki sem tudtak lépni a teljesen elárasztott folyosóra. A helyzetet súlyosbította, hogy az Estonia először nem a megfelelő módon jelezte rádión a vészhelyzetet, így értékes percek múltak el addig, amíg a közelben lévő hajók megértették, mennyire súlyos a helyzet. Amire ez végül sikerült, az Estonián megszűnt az áramszolgáltatás, így a rádiós nem tudta leadni a komp pontos tartózkodási helyének a koordinátáit.
Az Estonia 1:50kor tűnt el a viharos tengerben, az első hajó 22 perccel később ért a helyszínre. Később helikopterek is érkeztek, s végül ezek több embert mentettek ki, mint a hajók. A balesetet 138 ember élte túl, s a 852 halott közül mintegy 300-an a kihűlés miatt vesztették az életüket. A túlélők többsége fiatal erős férfi volt: az 55 éven felüli utasok közül heten maradtak életben, 12 évesnél fiatalabb gyermekkek közül pedig egy sem élte túl a katasztrófát.
Az okok vizsgálata meglehetősen lassan haladt, az első hivatalos jelentést 1997-ben hozták nyilvánosságra, abban az állt, hogy a komp azért süllyedt el, mert meghibásodtak az első ajtón lévő zárak, és emiatt önthette el a víz a fedélzetet. „De az emberek arról számoltak be, hogy nemcsak hallották a fémes zajt, hanem érezték is a hajtótestre mért ütés erejét” – magyarázta Evertsson, akinek többrészes filmjét a Discovery csatornát mutatják be.
Sok elmélet kering
A Trondheimi Egyetem tudósa, Jörgen Amdahl szerint a négyméter széles, másfél méter magas léket egy 1000-1500 tonnás, 2-4 csomós sebességgel haladó jármű okozhatta, s a sérülés döntő szerepet játszott az Estonia elsüllyedésében.
Amikor Evertssonék közzétették a lékről szóló beszámolójukat, az érintett országok – Svédország, Észtország, és Finnország – azonnal bejelentették, megvizsgálják az új információkat. Margus Kurm, az ügyet korábban vizsgáló főügyész szerint a bemutatott képek alapján nagyon valószínű, hogy az Estonia egy tengeralattjáróval való ütközés miatt jutott a tengerfenékre. S azért tengeralattjáróval, mert a túlélők egyike sem látott hajót a szerencsétlenül járt komp közelében. Kurm szerint az is kizárt, hogy a lyuk akkor keletkezett volna, amikor az Estonia elérte a tenger fenekét. „A roncs ezen része nem érintkezett a talajjal” – mondta az ügyész.
Az egyik elmélet szerint az Estonia katonai felszereléseket, részben lőszert is szállított, s a robbanóanyag detonációja miatt süllyedt el feltűnően gyorsan a komp. Egy másik magyarázat szerint két Volvo teherautó volt az Estonia járműfedélzetén, s ezek különféle titkos orosz fegyvereket szállítottak volna Svédországba. A hajót állítólag orosz titkosügynökök küldték a tenger fenekére, mert mindenképpen meg akarták akadályozni, hogy az orosz technológia nyugati szakemberek kezére kerüljön.
Akik ezt a változatot tartják a katasztrófa valódi okának, már korábban is beszámoltak a hajó elején lévő lyukról, ők azt állították, a lék úgy néz ki, mint egy nagy erejű robbanás okozta sérülés. Akkor meg is vizsgáltak egy, az Estoniáról származó fémdarabot, amelyen állítólag robbanószer nyomaira bukkantak. A robbantásos változat támogatói szerint az akció célja nem a komp elsüllyesztése volt, a támadók állítólag csak azt akarták elérni, hogy a hajótestre erősített akna robbanása miatt az Estonia forduljon vissza Tallinnba, és ne vigye magával a titkos katonai felszerelésket.
Van olyan teória is, amely szerint az orosz és az észt maffia közös „munkája” volt az Estonia elsüllyesztése. Több orosz dokumentumfilmes csapat is arra a következtetésre jutott, hogy a kompnak azért kellett a tenger fenekére jutnia, mert a hajóstársaság nem volt hajlandó védelmi pénzt fizetni a szervezett alvilágnak.
A legújabb, tengeralattjáróval való ütközést feltételező teóriával kapcsolatban egyelőre még sok a kérdőjel, nem csak Evertsson nem kívánt feltételezésekbe bocsátkozni, hanem a vizsgálat felújítását ígérő balti államok sem. Így egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az ütközés szándékos volt, vagy véletlenül következett be. Az viszont tény, hogy a Balti-tenger hadászati szempontból is fontos térség, hiszen, ha Oroszország le tudja zárni a bejáratot, elszigetelődnek a NATO többi tagjától az észak-atlanti szövetség kis balti tagállamai. A Balti-tengeren ezért folyamatosan mozognak a NATO és Oroszország tengeralattjárói, így előfordulhatott, hogy egyikük rosszkor és rossz helyen emelkedett ki a vízből.
