Súlyos aggodalomra adnak okot a tervezett romániai igazságügyi és büntetőjogi reform egyes elemei, amelyek alááshatják a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést az országban – írja az MTI az Európai Parlament (EP) kedden megszavazott állásfoglalása alapján.

A strasbourgi plenáris ülésén 473:151 arányban elfogadott dokumentumban felszólították a román hatóságokat, hogy biztosítsák a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzését, illetve lépjenek fel a hivatali korrupció büntethetőségét megszüntető bármilyen intézkedés ellen.

A képviselők rámutattak, hogy bizonyos új jogszabályok kedvezőtlenül befolyásolhatnák az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, ahogyan aggasztóak a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) tervezett – jelentős részben alkotmányellenesnek talált – változtatásai is, amelyek gyengíthetnék a korrupció, az erőszakos bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni fellépést.

Az állásfoglalásban ezért az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások maradéktalan végrehajtását sürgették.

A dokumentumban arra is figyelmeztettek, hogy a civil szervezetekre vonatkozó új szabályozások "potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, és ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal", de problémásak a sajtó korlátozására javasolt egyes új törvények is.

Végezetül elítélték a rendőrség "erőszakos, aránytalan" fellépését az augusztusi bukaresti tiltakozások során, és átlátható, pártatlan vizsgálatot követeltek az ügyben, valamint a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolták.

Az EP emellett felszólította az Európai Bizottságot, hogy készítsen évente jelentést a korrupcióellenes fellépésről és a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartásáról minden tagállam vonatkozásában.

"Bár nem lehet összehasonlítani a magyar vagy a lengyel állapotokkal, úgy tűnik, Romániában is súlyos problémák merültek fel, főként a korrupcióval kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy ezen vádakat ki kell vizsgálni akkor is, ha a román kormány élén álló Szociáldemokrata Párt a saját politikai családomhoz tartozik. A jogállamiság megítélése ugyanis nem pártpolitikai kérdés, hanem politikai erkölcsi feladat" – írta közleményében Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője.

Ujhelyi István MSZP-s képviselő nem tudott részt venni a szavazáson, mert törölték a strasbourgi járatát, de kiemelte, hogy egyetért az állásfoglalás "pontos és korrekt" megállapításaival.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a romániai helyzet össze sem hasonlítható a magyarországival, a Sargentini-jelentés ennél "nagyságrendekkel nagyobb jogsértéseket és problémákat állapított meg az Orbán-kormány működésében".

Roberta Metsola néppárti EP-képviselő leszögezte: noha tovább romlik a helyzet Romániában, azt biztosítani kell, hogy a közelgő román EU-elnökség ne ássa alá az uniós alapértékeket, például a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság nemrég azt közölte, hogy egyre növekvő aggodalommal követik a romániai fejleményeket, komoly visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban.