A Föld népességének 5 százalékát adó arab világ felelős a globális terrorizmus 45 százalékáért, a fegyveres konfliktusokban életüket vesztettek több mint kétharmadáért, az otthonukat a határokon belül elhagyni kényszerülők közel feléért és a menekültek 58 százalékáért.

Az évezred elején 5 arab országot marcangolt erőszak, most 11-ben folyik fegyveres konfliktus, ebből Szíriában, Irakban, Jemenben és Líbiában háború dúl.

A vezetési válságba került és a legitimitás hiányában szenvedő arab államokban – talán az oszmán birodalmi múlt örökségeként is – sorra olyan ideológiák jöttek létre, amelyek túlmutattak az országhatárokon.

A közel-keleti térségben nem alakultak ki európai értelemben vett nemzetállamok, és miközben az állam alapvetően centralizált berendezkedés, a közel-keleti társadalmak decentralizáltak, az emberek mindig a saját közösségükre számíthatnak, és nem a totális kudarcot vallott államra.

Az egyik véglet, hogy az állam képtelen megfelelő egészségügyi, oktatási és társadalombiztosítási szolgáltatást nyújtani, a másik – az Öböl menti monarchiákban – az elképesztő mértékű apanázs, amelynek ára a munkakultúra hiánya.

A halmozódó problémák miatt csak idő kérdése, mikor kel fel újra az arab országok fiatalsága.

Az arab világ válságáról részletesebben a friss HVG-ben olvashat.