Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Többhetes vizsgálat folyt annak érdekében, hogy ennél konkrétabban azonosítsák a szárnydarabot, ám a vizsgálatot végző francia szakemberek végül úgy nyilatkoztak: nem merik kijelenteni, hogy az a maláj gépről származik, de azt sem, hogy biztosan nem arról.
A szakemberek nem tudták sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy az indiai-óceáni Réunion szigetén talált szárnydarab a tavaly eltűnt maláj utasszállító repülőgéphez tartozott volna, tehát nem tudják azt azonosítani – mondta Háy György repülésbiztonsági szakértő az M1 kedd reggeli műsorában.
A szakértő felidézte: néhány hete a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Réunion szigetén egy kétméteres szárnydarabot találtak, amelyről "elég egyértelműen megállapították", hogy ugyanolyan típusú gépből, vagyis egy Boeing 777-esből származik, mint amilyen az eltűnt gép volt. Többhetes vizsgálat folyt annak érdekében, hogy ennél konkrétabban azonosítsák a szárnydarabot, ám a vizsgálatot végző francia szakemberek végül úgy nyilatkoztak: nem merik kijelenteni, hogy az a maláj gépről származik, de azt sem, hogy biztosan nem arról. Tehát tulajdonképpen nem tudják azonosítani – jegyezte meg Háy György.
Hozzátette: a Boeing 777-es típusból eddig öt zuhant le, és a maláj utasszállító volt az egyetlen, amelyik víz fölött. A többi szárazföld fölött semmisült meg, tehát azoknak az alkatrészei természetes úton nem juthattak a szigetre. Azonban ilyen alkatrészek egyebek mellett javítóbázisokon is hozzáférhetők, így nem lehet kizárni, hogy "valami egyéb úton került a vízbe a szárnydarab", például valaki "csak úgy a vízre tett" egyet. Ha a szárnydarabot nem tudják összekapcsolni a géppel, akkor ez a lehetőség továbbra is nyitott – mondta.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi technikai fejlettség mellett hogyan lehetséges, hogy egy utasszállító repülőgépnek nyoma vész, Háy György azt válaszolta: a gépek nyomon követésének legfőbb eszközeként használt radarberendezésnek komoly korlátai vannak. A radarhullámok nem tudják követni a Föld görbületét, emiatt csak néhány száz kilométeres távolságra "látnak". Emiatt, és mert radartelepítéshez szárazföldre van szükség, az óceán és a sarkok fölött repülő gépeket a radarok nem követik nyomon; összességében a Föld felszínének hozzávetőlegesen az egynegyedét tudják megfigyelés alatt tartani – tájékoztatott a szakember.
Megjegyezte: a maláj utasszállító eltűnése után a szakmában felmerült egy nagyon komoly igény arra, hogy továbbfejlesszék a nyomon követést. A leghatékonyabb módszer az lenne, ha a különböző rendszereket – radar, a repülőgép saját számítógépes navigációs rendszere, rövidhullám, műhold – összekapcsolva, egyszerre lehetne alkalmazni – mondta Háy György, hozzátéve: a legújabb fejlesztések szerint ez már lehetséges is.
A maláj kormány augusztus 10-én közölte, hogy szakértőket küld a Maldív-szigetekre, hogy megvizsgálják az ott partra vetődött, a jelentések szerint roncsdaraboknak tűnő tárgyakat. Az ismeretlen eredetű tárgyakat korábban találták a szigetcsoport egyik atollján, de ezek csak azután keltették fel a hatóságok érdeklődését, hogy a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Réunion szigetén megtalálták a rejtélyes körülmények között eltűnt Boeing 777-es gép csűrőlapját. A Maldív-szigeteken partra vetődött tárgyak között eddig nem találtak olyat, amely a tavaly eltűnt maláj utasszállító repülőgéphez tartozó roncsdarab volna.
A Malaysia Airlines malajziai légitársaság MH370 járata Kuala Lumpurból indult Pekingbe 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án, de egy órával a felszállás után eltűnt a radarok képernyőjéről. A Réunion szigetén talált csűrőlap az első nyom a gép utáni kutatás során. A szigeten és annak környékén azóta is kutatnak további roncsdarabok után.
