Geoff Webster a Korona vádhatósága szerint összesen nyolcezer font (2,8 millió forint) kenőpénz kifizetését hagyta jóvá. A pénzt két - egyelőre meg nem nevezett - köztisztviselő kapta bizalmas információk kiszivárogtatása ellenében. A vádemelés része annak a kiterjedt és több szálon futó rendőrségi vizsgálatsorozatnak, amely az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóetikai botrányának kirobbanása után vette kezdettét.

A vizsgálatok során eddig hatvan személyt vettek őrizetbe, és 15 ellen emeltek vádat. Webster az eddigi legmagasabb beosztású, még eredeti tisztségében dolgozó újságíró, aki ellen a brit hatóságok vádemelést jelentettek be.

A hatósági fellépés előzményeként tavalyelőtt kiderült, hogy a The Sun egykori vasárnapi testvérlapja, az azóta megszüntetett News of the World munkatársai néhány évvel korábban, exkluzív információk reményében feltörték és lehallgatták egy elrabolt és brutális kegyetlenséggel meggyilkolt angol kislány mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőrség még nagy erőkkel kereste.

A rendőrségi vizsgálatok feltárták, hogy más lapok sem riadtak vissza hasonló módszerektől, és a telefonüzenet-lehallgatások hatszáznál több személyt érintettek, köztük a nemzetközi film- és szórakoztatóipar olyan világsztárjait, mint Hugh Grant, Brad Pitt, Angelina Jolie, Jude Law, Charlotte Church és Sienna Miller. A kiszemelt célpontok között voltak emellett az iraki és afganisztáni hadszíntéren elesett brit katonák hozzátartozói, a brit királyi család tagjai, valamint politikusok és élsportolók.

A három legnagyobb brit politikai párt többhavi egyezkedés után épp e hét elején jutott megállapodásra arról, hogy királyi alapokmány rögzítené a brit sajtóetikai normák jövőbeni szabályozásának módját. Az uralkodó elé jóváhagyásra beterjesztendő 22 oldalas - egyelőre tervezet formáját öltő - intézkedéscsomag részeként a majdani új, független szabályozó testület súlyos sajtóetikai kihágás esetén az éves üzleti forgalom 1 százalékáig, de legfeljebb egymillió fontig (355 millió forintig) terjedő bírsággal sújthatja, és bocsánatkérésre kötelezheti a vétkesnek talált sajtótermék vagy médiatársaság tulajdonosát.

A szabályozásról intézkedő királyi pátens a kiadóvállalatokat újságok és magazinok terjesztőiként, illetve "hírjellegű tartalmakat közlő" internetes honlapok fenntartóiként határozza meg, de az új szabályozó rendszer a blogokra nem terjedne ki.