Koszorús Ferenc a pártatlan megközelítés sürgetése mellett hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani, és hogy "az intolerancia és a diszkrimináció minden formáját, beleértve az antiszemitizmust és a magyarellenes intézkedéseket, el kell ítélni, nem szabad megengedni, hogy azok aláássák a demokráciát Közép- és Kelet-Európában". 

Az AHF állásfoglalását csatolták az amerikai Helsinki Bizottság által kedden A demokrácia röppályája - amiért Magyarország számít címmel megtartott meghallgatás hivatalos jegyzőkönyvéhez. Az eseményen Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese képviselte.

Az Amerikai Magyar Szövetség közleményében kijelentette: akik támogatják azt a megkérdőjelezendő nézetet, miszerint "a demokrácia súlyos veszélyben van Magyarországon", figyelmen kívül hagyják a térség egyes régióiban megnyilvánuló antiszemitizmust, valamint a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségei elleni diszkriminatív politikát.

Koszorús Ferenc szerint a magyar belügyek mikroszkóp alá helyezése szokatlan dolog, amit szigorú elemzésnek kell alávetni. A jelenlegi kormány törvényalkotási programja lehet vitatható, de az nem veszélyezteti a demokráciát - írta. Kitért arra, hogy a magyar médiában a legfontosabb törvények minden aspektusát megvitatják, hogy az állam nem nyomja el az ellenzéknek a nyilvános bírálathoz és a tiltakozáshoz való jogát. Nem akarja az állam megfosztani az ellenzéket attól a demokratikus jogától, hogy a következő választáson békésen a maga oldalára állítsa a közvéleményt - tette hozzá.

Az Amerikai Magyar Szövetség aggodalmát fejezte ki azzal "a demokráciát és az emberi jogokat fenyegető veszéllyel" kapcsolatban, amely Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban a magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminatív lépesekből és politikából ered.

Az AHF felhívta az amerikai Helsinki Bizottság figyelmét arra, hogy a szerbiai Vajdaságban nem szűnnek a magyar nemzetiségűek elleni erőszakos támadások. Szlovákiával kapcsolatban rávilágított a diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvényre, arra, hogy Pozsony nem hajlandó rehabilitálni Esterházy Jánost, az egyetlen képviselőt, aki a holokauszt ellen szavazott a szlovák parlamentben, és nem hajlandó visszavonni a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumoknak a magyarokat kollektívan bűnösnek kimondó rendelkezéseit sem.

A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Románia nem tesz eleget a magyar kisebbség azon legitim kérésének, amely az autonómiára vonatkozik, nem állítja helyre a kolozsvári független magyar egyetemet, nem szolgáltatja vissza maradéktalanul a kommunizmus alatt elkobzott egyházi vagyont, és a közigazgatás olyan átszervezésére készül, amely tovább szűkítené a magyarok lehetőségeit a közéletben.

Az amerikai magyar szervezet nyilatkozatában kifogásolta, hogy ezen országok a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód terén példaértékűnek nem mondható teljesítményük ellenére "Magyarországot bírálják megmagyarázhatatlan módon, amiért a nemzetközi normákkal és gyakorlattal összhangban álló, ésszerű intézkedéseket hoz", például állampolgárságot ad a magyar kisebbség tagjainak, hogy segítse "legitim, indokolt és demokratikus erőfeszítéseiket", amelyeket a jellegzetes kultúrájuk megőrzéséért tesznek.