Blair úgy látja: ha a szíriai helyzetben nem lesz változás, akkor a belháborúnak már a következő néhány hónapban - a szíriai lakosság lélekszámának arányában - több halottja lesz, mint az egész iraki konfliktusnak 2003 óta.

A jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció eddig nem tett egyértelmű utalást katonai beavatkozási szándékra. William Hague külügyminiszter az utóbbi hetekben azonban többször is úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "nem zár ki semmilyen opciót" a szíriai polgári lakosság életének védelme érdekében, ha folytatódik az erőszak. A szíriai helyzetről nemrégiben tett alsóházi helyzetértékelésében Hague kijelentette: "erőteljes jelzést" kell küldeni Bassár el-Aszad szíriai elnöknek arról, hogy "minden lehetőség nyitva áll".

Hague múlt héten a londoni parlamentben bejelentette azt is, hogy a brit kormány páncélozott járművekkel, védőöltözettel, távközlési eszközökkel és járványmegelőző felszereléssel támogatja a szíriai ellenzéki erőket.

A brit külügyminiszter azt mondta, hogy nem támadó jellegű katonai felszerelésekről van szó. David Cameron miniszterelnök ugyanakkor az alsóház bizottsági elnökei alkotta különbizottság múlt heti meghallgatásán egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia - akár az EU-embargóval is dacolva - a szíriai ellenzéki erők felfegyverzésétől sem zárkózna el.

Tony Blair 1997-től 2007-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke. A keddi BBC-interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy ha tíz évvel ezelőtt nem indul katonai invázió Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimje ellen, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel felkelés tört volna ki Irakban, ám az még a mostani szíriai felkelésnél is sokkal súlyosabb áldozatokkal járt volna.

Blair azt mondta: bár élete legnehezebb döntése volt az iraki katonai beavatkozás, nem bánta meg ezt a döntését, mivel ma is "nagyon őszintén és mélyen" hisz abban, hogy Szaddám Huszein "szörnyeteg volt", és olyan biztonsági kockázatot jelentett, amelyet "kezelni kellett".

A volt brit miniszterelnök helyes döntésnek nevezte a Maliban végrehajtott francia katonai beavatkozást is. Felidézte, hogy a francia intervenció befejezését is már sokan követelik, szavai szerint azonban ha Franciaország kivonulna, akkor a szélsőséges erők átvennék a hatalmat, és Mali a terrorizmus új, globális csomópontjává válna.