Miért kell elnök Európának? És ki lehet az?
Munkavacsorán döntenek Európa vezetői november 19-én az EU első elnökének, valamint “külügyminiszterének” személyéről. Egyre valószínűtlenebb, hogy az új poszt esélyesei közt régóta emlegetett Tony Blair Európa vezetője lesz, várhatóan egy kis tagállam jelenlegi vagy volt feje képviselheti majd a Huszonheteket.
Jövő héten csütörtökön - az őszi EU-csúcson előre beharangozott rendkívüli állam- és kormányfői csúcstalálkozón - döntik el az Unió vezetői, ki töltheti be az Európai Unió Tanácsának a lisszaboni szerződés által létrehozott állandó elnöki pozícióját - jelentette be Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök. Az EU soros elnökségét ellátó Svédország vezetője a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, a munkavacsorán a tagországok vezetőinek véglegesíteniük kell döntésüket, amelyről hétfőn Berlinben is egyeztettek. Akkor a soros elnök úgy vélte, félúton járnak a kiválasztás folyamatában.
A brit gazdasági lapnak nyilatkozva Reinfeldt úgy fogalmazott: az első EU-elnök szinte bizonyosan a jelenleg is hivatalban lévő vagy korábbi miniszterelnökök közül kerül majd ki, hiszen a pozíció betöltéséhez elengedhetetlen a kormányzati tapasztalat. Ez a diplomatikus megfogalmazás nem zárja ki a korábban az esélyesek közt oly gyakran emlegetett Tony Blair korábbi brit miniszterelnököt, diplomáciai körök azonban azt rebesgetik, az ő megválasztására egyre kevesebb az esély.
Miért kell elnök Európának? |
Az EU állandó elnöke pozíciót azért hozták létre az immáron véglegesen ratifikált és december elsejével életbe lépő lisszaboni szerződésben, hogy legyen vezető arca az Uniónak, ami a remények szerint jelentősen erősítheti Európa világpolitikai jelentőségét. Belülről - vagyis a tagországok szemszögéből - azért tartják fontosnak a poszt létrejöttét, mert ezzel folyamatosabbá válik az uniós törekvések és politikák megvalósulása, koherensebbé válik a működés. Az új elnököt két és fél évre választják a nemzeti kormányok vezetői, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Eddig az EU soros elnöke mindig annak az országnak a vezetője volt, amely éppen EU-elnökségi félévét töltötte. E rövid ciklus nem mindig tette lehetővé a politikai törekvések továbbvitelét, hiszen a különböző tagállamoknak részben eltérő prioritásai voltak elnöki periódusuk alatt. A soros elnöki poszt a jövőben is megmarad, de az Európai Unió Tanácsának (vagyis az EU-tagállamok kormányai tanácsának) munkáját az állandó elnök is segíteni fogja. |
A BruxInfo szerint a holland miniszterelnök, Jan-Peter Balkendende is szívesen tenné át Brüsszelbe a székhelyét. Lettország pedig korábbi államfőjét, Vaira Vike-Freibergát látná szívesen a Tanács élén.
Lengyelország közben megfigyelők szerint jó érzékkel azt kezdeményezte, hogy az állam- és kormányfők hallgassák meg a jelölteket, mielőtt hivatalosan is döntenének. Sokan bírálják az Uniót a csúcsposztok betöltésének átláthatatlan és demokratikusnak legnagyobb jóindulattal sem nevezhető gyakorlata miatt. A lengyel javaslatnak ezzel együtt nem sok esélye van a sikerre, hiszen kevés vezető vállalna egy ilyen, a sikert egyáltalán nem garantáló, ezért a tekintélyvesztés kockázatát magában rejtő meghallgatást.
Diplomáciai források szerint arra van a legnagyobb esély, hogy egy nemzetközi profilját tekintve jelentős kis országból jöjjön az elnök. Sokan azt szeretnék, hogy az új vezető legyen inkább jó politikai érzékű és a tagállamok együttműködését hatékonyan összeszervező személyiség, mint az "Európa arcéleként" fellépő csúcspolitikus.
Hogyan történik a kiválasztás?
A kiválasztás mikéntjéről a svéd elnökségi szóvivő elmondta, minősített többséggel szavaznak a jelöltekről, akiknek végleges névsorát a kormányfők a tervek szerint a vacsoraasztalnál kapják meg. Reinfeldt hétfőn a vezetők berlini vacsoráján úgy nyilatkozott az Europolitics nevű EU napilapnak, hogy kollégáinak felével sikerült addig konzultálnia, akik mind ugyanazokat a neveket javasolták a potenciális jelöltek listájára. Hangsúlyozta, a csúcsvezető megjelölése mind a 27 ország részéről kompromisszumokat igényel. "Mindenki kiegyensúlyozott döntést remél, ami figyelembe veszi a politikai hovatartozást, a kis és a nagy tagállamok közti egyensúlyt, de ahhoz, hogy mindent figyelembe tudjunk venni, több csúcsvezetői poszt is kéne” - magyarázta Reinfeldt.
További eldöntendő kérdések
Az állandó Tanácselnök mellett két további státuszról is döntenek az állam- és kormányfők jövő csütörtökön. Egyrészt az ezentúl kibővített szerepkörrel járó kül- és biztonságpolitikai posztról is határoznak, amire eddig a legesélyesebb a brit külügyminiszter, David Miliband volt, ám ő kedden informálisan tudatta, nem szeretné brit miniszteri székét európai pozícióra cseréni.
Amennyiben valóban nem vállalja, a korábbi olasz kormányfőt, Massimo D’Alemát választhatják meg, bár további nevek is forgalomban vannak. Bárki váltja is a népszerűségét mindvégig megőrző Javier Solanát a külképviselői poszton, az az új szabályok szerint egyúttal alelnöki státuszt is kap az Európai Bizottságban.
Végül a harmadik eldöntendő személyi kérdés, hogy ki lesz az Európai Unió Tanácsának új főtitkára. Ez a tisztség leginkább a Tanácsban zajló, kormányok közti munka menedzselésével jár.