Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. július. 27. 13:21
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
"Csak egészség legyen és autonómia!"
E felkiáltással zárult szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn az az egyhetes rendezvénysorozat, amelynek egyik központi témája az autonómia volt. Most van a legalkalmasabb pillanat arra, hogy az erdélyi magyarság kiharcolja autonómiáját – idézi Orbán Viktort, a Fidesz elnökét a legtekintélyesebb román napilap, az Adevarul.
Orbán felszólalása a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen nem maradt visszhang nélkül, s az sem meglepő, hogy a román sajtó különféle módon értelmezte Orbán buzdító szavait.
„Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért” – olvasható a román napilapok hasábjain. „Orbán azt képzeli, hogy az Európai Uniót a magyarok ügyéért találták ki”- közvetít a Curierul National tudósítója. Ennél is keményebben fogalmaz a nacionalista hangvételű Cronica Romana, szerintük Emil Constantinescu volt román államfő „a román nemzetállam ellenségeivel találkozott”. A lap szerint Orbán Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be székelyföldi fellépésével.
Az autonómia kérdésének sohasem volt még olyan nagy realitása és esélye, mint manapság. Azok a szellemi és politikai áramlatok, amelyek ma meghatározzák Európa életét, hátszelet biztosítanak a magyar autonómiai törekvésekhez – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar autonómia legnagyobb problémája, hogy nem ismerik. Európában nem tudnak arról, hogy létezik három olyan megye, amely Székelyföldként összekapcsolódva jogosan pályázhatna területelvű autonómiára – véli Orbán, hozzátéve: sajnálatos, hogy a jelenlegi magyar kormány nem elkötelezettje az autonómiának, s a román kormány sem ezt sorolta a legfontosabb teendői közé.
Érvek és ellenérvek egyaránt elhangzottak a tusványosi szabadegyetemen. „Kissé merész ötletnek tartom egész Erdély autonómiájáról beszélni” – mondta Davide Zaffi dél-tiroli előadó. Úgy tűnik, hogy akik erdélyi autonómiáról beszélnek, tulajdonképpen az állam átszervezését akarják. Zaffi szerint etnikai alapon azért is nehéz önrendelkezést teremteni, mert a többségi lakosság jellemzően nemzetben, és nem etnikumban gondolkodik.
Az autonómia nemcsak hogy nem mond ellent a demokráciának, hanem akár rokonfogalmaknak is tekinthetjük. Mindkettő olyan eszköz, amely közelebb viszi a demokratikus folyamatokat az emberekhez – vélte Andreas Gross, az EP önrendelkezés-ügyi jelentéstevője egy korábbi autonómia-tanácskozáson. Ám az is igaz, hogy jelenleg egyetlen olyan szerv sincs, amely egyértelműen kijelenthetné, hogy az autonómiát meg kell valósítani. Egyelőre csak javasolni lehet – tette hozzá.
„Az igaz, hogy a parlament elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, de ez nem jelenti azt, hogy meghátrálunk” - mondta a hvg.hu-nak Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Nemrég az erdélyi személyelvű autonómiáról szóló törvénytervezet nyújtották be a román törvényhozásnak, amiről most folynak a bizottsági viták. „Ehhez sem fűzzünk vérmes reményeket, de ez is egy állomás”- mondta Tőkés, aki hisz abban, hogy előbb-utóbb mégiscsak lesz eredménye a kitartásuknak.
Orbán Balázs politológus szerint szakmai, nem pedig politikai vitát kellene az önrendelkezésről folytatni. A székelyföldi területi autonómia jogos és megvalósítható követelés, hiszen azokon a területeken a magyarság van többségben, s ott a területi önrendelkezés igénye mindig is érezhető volt – véli a politológus. „A székelyföldi autonómia kiépülésével ez a térség egyfajta belső anyaországként működne.” A személyi elvű autonómia előnye - amit egész Erdélynek szeretnének kivívni – a területivel szemben, hogy egy kisebbségi közösség bármely tagjára kiterjedhet. A közösség tagjai a szabad identitásválasztás jogával léphetnek be abba a szervezetbe, amely megvalósítja az önrendelkezést. Itt elsősorban az a fontos, hogy a kisebbség képes legyen az önszervezésre.
A román politikusok véleménye egyébként továbbra is változatlan autonómia ügyben, a nemzetállam szétzilálását látják benne.”Az Európai Unió nem a nemzetállamok szétszakítását igyekszik előremozdítani, a regionális fejlesztéseknek nincsenek politikai vagy nacionalista értékei ” – reagált Vasile Puscas, Románia uniós csatlakozásának főtárgyalója a szabadegyetemen elhangzottakra.
„Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök autonómiát követel a romániai magyarok számára, arra buzdítva őket, hogy harcoljanak ügyükért” – olvasható a román napilapok hasábjain. „Orbán azt képzeli, hogy az Európai Uniót a magyarok ügyéért találták ki”- közvetít a Curierul National tudósítója. Ennél is keményebben fogalmaz a nacionalista hangvételű Cronica Romana, szerintük Emil Constantinescu volt román államfő „a román nemzetállam ellenségeivel találkozott”. A lap szerint Orbán Budapest arcátlan revizionizmusának újabb példáját mutatta be székelyföldi fellépésével.
Az autonómia kérdésének sohasem volt még olyan nagy realitása és esélye, mint manapság. Azok a szellemi és politikai áramlatok, amelyek ma meghatározzák Európa életét, hátszelet biztosítanak a magyar autonómiai törekvésekhez – mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar autonómia legnagyobb problémája, hogy nem ismerik. Európában nem tudnak arról, hogy létezik három olyan megye, amely Székelyföldként összekapcsolódva jogosan pályázhatna területelvű autonómiára – véli Orbán, hozzátéve: sajnálatos, hogy a jelenlegi magyar kormány nem elkötelezettje az autonómiának, s a román kormány sem ezt sorolta a legfontosabb teendői közé.
Érvek és ellenérvek egyaránt elhangzottak a tusványosi szabadegyetemen. „Kissé merész ötletnek tartom egész Erdély autonómiájáról beszélni” – mondta Davide Zaffi dél-tiroli előadó. Úgy tűnik, hogy akik erdélyi autonómiáról beszélnek, tulajdonképpen az állam átszervezését akarják. Zaffi szerint etnikai alapon azért is nehéz önrendelkezést teremteni, mert a többségi lakosság jellemzően nemzetben, és nem etnikumban gondolkodik.
Az autonómia nemcsak hogy nem mond ellent a demokráciának, hanem akár rokonfogalmaknak is tekinthetjük. Mindkettő olyan eszköz, amely közelebb viszi a demokratikus folyamatokat az emberekhez – vélte Andreas Gross, az EP önrendelkezés-ügyi jelentéstevője egy korábbi autonómia-tanácskozáson. Ám az is igaz, hogy jelenleg egyetlen olyan szerv sincs, amely egyértelműen kijelenthetné, hogy az autonómiát meg kell valósítani. Egyelőre csak javasolni lehet – tette hozzá.
„Az igaz, hogy a parlament elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, de ez nem jelenti azt, hogy meghátrálunk” - mondta a hvg.hu-nak Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Nemrég az erdélyi személyelvű autonómiáról szóló törvénytervezet nyújtották be a román törvényhozásnak, amiről most folynak a bizottsági viták. „Ehhez sem fűzzünk vérmes reményeket, de ez is egy állomás”- mondta Tőkés, aki hisz abban, hogy előbb-utóbb mégiscsak lesz eredménye a kitartásuknak.
Orbán Balázs politológus szerint szakmai, nem pedig politikai vitát kellene az önrendelkezésről folytatni. A székelyföldi területi autonómia jogos és megvalósítható követelés, hiszen azokon a területeken a magyarság van többségben, s ott a területi önrendelkezés igénye mindig is érezhető volt – véli a politológus. „A székelyföldi autonómia kiépülésével ez a térség egyfajta belső anyaországként működne.” A személyi elvű autonómia előnye - amit egész Erdélynek szeretnének kivívni – a területivel szemben, hogy egy kisebbségi közösség bármely tagjára kiterjedhet. A közösség tagjai a szabad identitásválasztás jogával léphetnek be abba a szervezetbe, amely megvalósítja az önrendelkezést. Itt elsősorban az a fontos, hogy a kisebbség képes legyen az önszervezésre.
A román politikusok véleménye egyébként továbbra is változatlan autonómia ügyben, a nemzetállam szétzilálását látják benne.”Az Európai Unió nem a nemzetállamok szétszakítását igyekszik előremozdítani, a regionális fejlesztéseknek nincsenek politikai vagy nacionalista értékei ” – reagált Vasile Puscas, Románia uniós csatlakozásának főtárgyalója a szabadegyetemen elhangzottakra.
