2003. július. 03. 16:51 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Németország: a Bundestag jóváhagyta az EU bővítését

A német Szövetségi Gyűlés (Bundestag) csütörtökön Berlinben elsöprő többséggel jóváhagyta, hogy az Európai Unió (EU) 2004-ben tíz új taggal - köztük Magyarországgal - bővüljön.

A jelen lévő képviselők közül 575-en szavaztak igennel, egy képviselő nemmel voksolt, négyen pedig tartózkodtak. Az Európai Unió és a tíz csatlakozó ország között április 16-án Athénban aláírt szerződést még a Szövetségi Tanácsnak, azaz a Bundesratnak, a német parlament felsőházának is ratifikálnia kell. Erre valószínűleg ősszel kerül sor.
A Bundestag csütörtöki ratifikációs vitájában minden frakció üdvözölte az Európai Unió eddigi legnagyobb szabású kiterjesztését. Joschka Fischer külügyminiszter a bővítést "Európa újraegyesülésének döntő lépéseként" méltatta.
A Bundestag a kormányzó szociáldemokraták és zöldek, valamint az ellenzéki liberálisok (FDP) szavazataival elvetette a kereszténypártoknak (CDU/CSU) azt a határozati javaslatát, amelyben ismét sürgették Csehországtól a Benes-dekrétumok törlését.
A gyűlés elvetette azt a CDU/CSU indítványt is, hogy kétharmados többséggel szavazzanak az EU bővítéséről. Fischer szerint ezzel Törökország majdani belépését szeretnék megakadályozni, mire Peter Hintze, a kereszténydemokraták Európa-politikai felelőse úgy érvelt: minden bővítési forduló előtt meg kell vizsgálni, hogy a kiterjesztéssel valóban jól jár-e Európa. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.