Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Steiner Pál a verbális agresszió veszélyeiről
A gyűlöletbeszéd szankcionálásának problémája a rendszerváltás óta megosztja a magyar közvéleményt, kezelése olyan mócsing, amit a magyar társadalom egyelőre nem tud sem kiköpni, sem lenyelni. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a verbális agresszió elleni küzdelem egyik élharcosa, az akadályokról beszél.
hvg.hu: Nemrég az MSZP részéről Bárándy Gergely terjesztett be törvényjavaslatot az „etnikai és felekezeti gyűlöletkeltés” büntetésére. Sólyom László elnök azt továbbküldte az Alkotmánybíróságra, ott fog várhatóan egy jó ideig parkolni. Miért ilyen nyögve-nyelős az előrelépés?
Steiner Pál: Kétségtelen, hogy a gyűlöletbeszéd és a szólásszabadság körül éles erkölcsi-politikai-jogelméleti vita bontakozott ki. Ennek lényege az a kérdés, hogy szólásszabadság megelőz-e egyéb állampolgári jogokat? Valójában nem lehet leszűkíteni a problémát arra, hogy mosdatlan szájú emberek különböző élethelyzetekben előszeretettel zsidóznak, illetve más rasszista kijelentéseket tesznek. Figyelembe kell venni, hogy a verbális agresszió akkor is előkészíti a fizikai agressziót, ha a gyalázkodó nem szólít fel nyíltan a becsmérelt kisebbségek azonnali megtámadására, inzultálására. A huszadik századi magyar történelmet a génjeinkben hordozzuk, Ez azt is jelenti, hogy bizonyos kódolt kifejezések, melyek külföldiek számára nehezen értelmezhetőek, a magyarok számára egyértelműek és világosak.
hvg.hu: Pontosan ez áll az SZDSZ ellenkezésének hátterében: a szólásszabadságot féltik a gyűlöletbeszéd szabályozásától.
S.P.: Fodor Gábornak elmondtam már, hogy a liberálisok álláspontját a tárgyban kifejezetten doktriner jellegűnek tartom. Nem igaz, hogy a gyűlöletbeszédet „elvi okokból” nem lehet korlátozni. Ha Európa több demokratikus országában, Ausztriában vagy Németországban is sikerült hatékony szankciókat hozni, ez nem korlátozza a szólásszabadságot, nálunk miért félnek hasonló törvényt hozni?
hvg.hu: Ezzel együtt nehéz, szinte lehetetlen a gyűlöletbeszéd normatív szabályozása. Figyelembe kell venni azt az élethelyzetet is, amikor például antiszemita vicceket mond valaki.
S.P.: A komoly erkölcsi tartalommal rendelkező viszonyokat általában nehéz jogszabályba önteni. Mégsem adhatjuk fel a reményt, hogy megtaláljuk a megoldást. Azon, hogy egy kirekesztő jellegű kijelentés milyen környezetben hangzik el, kétségtelenül sok múlik. De a legfontosabb mégis az elhatárolódás. Én például nem tartom elfogadhatónak Dőry Miklós 13. kerületi szocialista képviselő kirohanását egy Izraelből visszatelepedett Fideszes képviselő, Szabó György ellen. Ugyanakkor az a véleményem, egyetlen alkotmányos alapon álló magyar politikai párt sem működhet együtt olyan erővel, mely hajlamos a rasszizmusra. Erre a szavazatmaximálás szándéka sem lehet mentség. Márpedig a az ötödik kerületben, melynek 2006 őszéig a polgármestere voltam, a Fidesz által vezetett jobboldal együttműködött a MIÉP-pel. Sőt, az ötödik kerületi MIÉP elnöke éppen a Fidesz listáján került be az önkormányzatba. Sok önkormányzat lehet az országban, ahol fű alatt együttműködik a mérsékelt jobboldal az antiszemita irányba hajló szélsőségesekkel.
hvg.hu: A Fidesz arra hivatkozik, hogy nem tehet arról, ha a a MIÉP képviselője a helyi Fidesz álláspontját támogatja gazdasági kérdésekben. Ők viszont felvetik, hogy az MSZP a szélsőségesek jelentette veszélyt hangsúlyozva próbálja növelni, legalább stabilizálni, választói támogatottságát.
S.P. : Amikor az Újvárosházán napirendre került a Magyar Gárda ügye, a közgyűlés végül csak egy „felpuhított” határozatot fogadott el. A Fidesz képviselői ugyanis a vitában többek között arra hivatkoztak, hogy a magyar fiatalok között Che Guevarának is van kultusza. Hogy lehet elővenni ezt a témát a Magyar Gárda kapcsán? Ami pedig azt illeti, hogy az antifasizmustól nő-e, vagy csökken az MSZP népszerűsége, ezzel nem érdemes és nem is szabad foglalkozni.
hvg.hu: Jó, ha egy politikus meggondolja a szavait, még ha a legjobb szándék vezéreli is. Ön is megégette magát, amikor a Fővárosi Közgyűlés vitáján meg akarta védeni Orosz Józsefet akit rosszul idézett: Ön szerint „fontolgatta, hogy sárga csillaggal jelenjen meg a következő tévés adásában, mert zsidó, illetve hogy felvenné a rózsaszín háromszöget, mert meleg”. Orosz, mint később elmondta, valójában egy beszélgetésen említette önnek, úgy fogja köszönteni a hallgatókat, hogy "Orosz József vagyok, homoszexuális vagyok, cigány vagyok, zsidó vagyok, magyar vagyok", ezzel is szolidaritást vállalva azokkal, akiket a szélsőjobboldal megpróbál kirekeszteni. Ez adásban meg is történt.
S.P.: Ezt a félreértést már tisztáztam Orosz Józseffel, nincs közöttünk harag. Én érthetően elítéltem [a dolog apropóját adó, Szetey Gábort ábrázoló] rasszista és homofób fotomontázst, eközben volt egy rosszul sikerült mondatom, melyért elnézést kértem tőle.
hvg.hu: Ha már itt tartunk, Önt is érték gusztustalan támadások. Emlékszem arra a röplapra, amely Szaddam Husszeinhez hasonlította
S.P. : Ez egy névtelen röplap volt, politikai ellenfeleim nem vállalták. Itt nem volt szó rasszizmusról vagy antiszemitizmusról, csak egyszerű gyűlöletkeltésről. Amúgy soha nem rejtettem véka alá a zsidó származásomat.
P.J.
