Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Bem tér, Külügyminisztérium

A HVG on-line 2006.július 3-án közölte a "Drasztikus leépítés a külügynél" című írást. A szerző, Dalmáth Lajos olyan személytől fogadott el tájékoztatást, aki nem egészen járatos a kiküldöttekre vonatkozó külképviseleti helyzetben. Sajnálatos, hogy a cikk olyan féligazságokat, csúsztatásokat közöl, amelyek megtéveszthetik a HVG olvasóit.

A számbeli tévedések az írásban megbocsáthatók, azonban az informátor negatív véleménye a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetéről (KMDSz) igazságtalanul romboló szándékú, mert a szakszervezet nem burkolózik mély csöndbe: nyilatkozatát, tüntetésre szóló felhívását és más közlendőit a belső honlapon interjúalanyuk is olvashatta. Külügyminiszter asszony és államtitkár asszony a leépítés ügyében több alkalommal személyesen tárgyaltak a szakszervezet elnökével, aki folyamatosan egyeztet a dolgozók érdekében a Humánpolitikai Főosztály vezetőjével is.

Egyáltalán nem igaz, hogy a KMDSz csak nyugdíjas és jóléti szervezet. Funkciói sorába ugyan - megbocsátható módon - ezek is beletartoznak, de a cikk további részében felsorolt szerény, az EU-s országok juttatásaitól még eléggé elmaradó eredmények jelenlegi mértéke nagyrészt a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének köszönhető. Az már csak szerencse, hogy a külügyi vezetés általában partner az állomány létkörülményeinek javításában, így nem kellett, "harcos szakszervezeti módon" küzdeni, ami szenzációt jelentett volna. Sajnálatos, hogy egy külügyes, aki haszonélvezője az eredményeknek, ezek után semmittevéssel vádolja a szakszervezetet.

A szakszervezet vezetőire vonatkozó "fanyar megjegyzés", miszerint a poszt csak ugródeszka egy misszióvezetői állásra, rosszindulatú beállítás. A "rövid" érdekvédelmi tevékenység egy itthon töltött ciklusra, 3-4 évre vonatkozik. Az elnöki mandátum maximum 4 évre szól, utána a külügyes szakszervezet választmánya új elnököt és tisztségviselőket választ. A KMDSz eddigi 7 elnöke közül valóban kettő nagyköveti, egy pedig főkonzuli kinevezést kapott. Ehhez azonban tudni kell azt is, hogy a szakszervezet elnökéül csak köztiszteletben álló, felelős beosztásban dolgozó, szakmailag is elismert szakszervezeti tagot választanak, akit a hivatalvezetés egyes esetekben misszióvezetésre is alkalmas személynek tart.

A konfliktuskerülő "diplomatikus" magatartás nem csak szakmai ártalom, hanem célravezető is: a szakszervezeti elnökök a külügyesek sajátos érdekeit szem előtt tartva - amíg lehet - a problémák tárgyalásos megoldását keresik a nyomásgyakorlás és konfrontáció helyett. A minisztérium vezetésével folytatott tárgyalások során eddig nem volt szükség a szakszervezeti jogok nyílt, konfrontatív érvényesítésére. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a KMDSz aktív tagja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, (SZEF) amely határozottan fellép a Kormány közszféra elleni intézkedéseivel szemben, amint azt a július 9-i tüntetés is mutatta.

Dr.Mayer Lajos
volt KMDSz elnök

Kár, hogy Mayer Lajos nem állítja szembe az általa hamisnak nevezett adatokat azokkal, amelyek szerinte hitelesek. Talán a külföldön dolgozó adminisztratív személyzet 500-600 ezer forintos fizetését? Ám elég a 600-1000 eurónyi illetményalapot beszorozni az adminisztratív személyzet esetében átlagosnak tekinthető 2,0-es szorzóval, hozzáadni a házastársi és a családi pótlékösszegét, és máris megkapjuk ezt az összeget. Melyik adatot tartja tehát hamisnak a KMDSZ?


Az elmúlt 16 év szakszervezeti  (KMDSZ) elnökei közül Mayer Lajos volt az egyetlen, aki itthoni megbízatásából nem misszióvezetői posztra távozott, hanem csupán misszióvezető-helyettesire, a Dél-Afrikai Köztársaságba. Érdemes emlékeztetni néhány más szakszervezeti vezető jelenlegi illetve korábbi külszolgálati pozíciójára: Sziklavári Vilmos jelenleg is főkonzul Ungvárott, Torzsa István nagykövet Dél Koreában. Szilágyi Zoltán Sydneyben, Menczel Gábor Torontóban volt főkonzul. Pálmai Géza Iránban, majd Írországban kapott nagyköveti megbízást. Egyébként a főkonzul is misszióvezető, akinek juttatásai szinte semmiben nem térnek el a nagykövetétől (havi 1-1,5 millió forintos nettó fizetés, elegáns rezidencia, autó, sofőr stb.).

Elgondolkoztató, hogy a szakszervezet felső vezetői között senki sincs, aki az adminisztratív-technikai állományt képviselné, pedig ez a kategória teszi ki a külügy állományának túlnyomó többségét. A külképviseleteken jelenleg dolgozó 1159 személyből 462-en vannak diplomata státuszban, közülük 205 eredendően külügyes, 257 „kölcsönvett” ember. A maradék 700 fő adminisztratív munkaerő, és nem számoltunk a helyi alkalmazottakkal. A legújabb leépítési terv keretében a létszám mintegy 200 fővel csökken az év végéig. .

Ami a szakszervezet harcosságát illeti, arról - szándékától függetlenül - árulkodik a külügyesek negyedévente megjelenő lapja, a Hír-futár. Ez ugyanis a legnagyobb teret a szabadidős programoknak, majálisoknak, báloknak, nyugdíjas találkozók leírásának, külföldi szakszervezetek bemutatásának, könyvismertetéseknek, továbbá egy-egy külügyi vezetővel készült interjúnak szenteli. Ez utóbbiak az esetek többségében inkább tekinthetők udvarias érdeklődésnek, olykor ajnározásnak, mint egy érdekképviseleti szervezettől elvárható  határozott  állásfoglalást, igényt megfogalmazó kérdésfeltevésnek.

Mint arról magukat megnevezni nem kívánó külügyi forrásaink tájékoztattak: a várható megszorításokra válaszul a külügy szakszervezeti elnöksége késznek kutatkozik a hivatalvezetéssel egyetértésben konzultációs munkabizottságot létrehozni. Ennek kell  az átszervezésekkel kapcsolatos intézkedéseket folyamatosan véleményezni. Az elnökség üdvözölte a hivatalvezetés döntését, hogy "rendszeres tájékoztatást ad az átszervezés/csoportos létszámleépítés során, már a döntés előkészítés fázisában". Kérik , hogy tekintettel a munkavállalók és családjuk kiszolgáltatottságára, a pánikkeltő híresztelések eloszlatására,  a hivatalvezetés adjon rendszeres és tárgyszerű tájékoztatást a tervezett intézkedésekről és azok várható hatásáról. „A szakszervezet kész eszközeivel (honlap, választmányi ülés, Hír-Futár) elősegíteni ezt a tájékoztatást” – erősítették meg.

A KMDSZ elnöksége tehát "kér", "üdvözöl" és ismét "kér". Mindezt a jelenlegi helyzetben. A nyári Hír-futárban olvashatunk a szakszervezeti elnök gondolatairól, aki a létszámleépítés kapcsán megjegyzi: "Nem irigylésre méltó most a vezetők helyzete, sem a felső vezetésé, sem a középvezetésé.... Bízunk benne, hogy a pletykák helyett ezután is első kézből kapott korrekt információkkal dolgozhatunk, hogy a vezetésnek is érdeke az együttműködés a szakszervezettel, és hogy hallgat is majd a szavunkra." Kérdés, mire is hallgasson a vezetés, a szakszervezet véleményéről ugyanis kevés szivárgott ki.  

Nem igazán tudják a külügyesek,  milyen alapelvek érvényesítéséhez ragaszkodik szakszervezetük a leépítések során, ezzel kapcsolatosan milyen javaslatokkal él. Nem ártana, ha  a  szakszervezet határozott véleményt, netán követeléseket fogalmazna meg olyan témákban mint például a külszolgálattal  kapcsolatos döntések indoklása,  átláthatósága,  az ügyeleti munka ellentételezése - mutattak rá küllügyi forrásaink. 
 

Dalmáth Lajos