A célcsoport meghatározása
Kiből is lesz önhibájából rászoruló? Látszik-e az államtitkárságról az önhiba és az ártatlanság?
Most majd biztosan jobb lesz. Mert az alapvető dolog, amikor egy ilyen munkába belekezdünk, hogy meghatározzuk a célcsoportot. És az most megtörtént. Persze kíváncsi vagyok arra is, ezután hogyan lesz majd a továbblépés. Miután elkülönítettük a társadalomban azokat, akik becsületesen dolgozva a „vállukon viszik Magyarországot”, és a többit, aki nem. Akik között világosan kifejtett módon ott vannak a különféle kategóriákba tartozók. És akikhez elkülönítették a két külön államtitkárságot. Egyet a jóknak, és egyet a problémásoknak.
Olyan ez, mint a nívócsoportos oktatás az iskolában. Külön csoport a jóknak, akikkel könnyű, és külön azoknak, akik gyengék és problémásak. Ma sem egyértelmű ennek a megítélése a szakmában, sokan esküsznek rá, hogy így lehet igazán fejleszteni a jókat, ha nincs a közelében gyenge, azoknak meg elég a lassabb tempó is, azokból „úgysem lesz tudós”, mondják a pedagógusok is. Mások a szakmában azt mondják, ez a szegregáció melegágya. És esélytelenek, kirekesztettek lesznek azok, akik a gyenge csoportba kerülnek.
Ott sem egyszerű a besorolás, a mérés, ahol ezt választják. Itt meg külön érdekes lehet, ki sorolja majd be a problémásakat a miniszter által felsorolt kategóriába? És főleg, milyen szempontok alapján? Mert ugye, az világos, hogy intézkedéseket, fejlesztéseket csak ez után lehet kidolgozni, hogy hatékony legyen.
Szóval, ki lehet az önhibáján kívül rászoruló? Nyilván a fogyatékkal élők, na, ők kaptak már eddig is, a bizonyítása a fogyatékosságnak alaposan átértékelődött. Meg lehet, az is ide tartozik majd, akit természeti katasztrófa sújtott. Mert arról ugye nem tehet. Vagy ha baleset éri, de csak akkor, ha vétlen benne, mert ha nem, akkor már nem ide, hanem az önhibájából rászorulók kategóriájába kerül.
Ki lehet még ez utóbbi? Aki elvesztette a munkáját? Nyilván, ha a saját hibájából. És akit leépítettek, és így került a lejtőre, végül vált problémássá? Az most melyik kategória? Vagy ha elvált, és nem az ő hibájából? Ha becsapták? Vagy meglopták, kirabolták?
És a gyerekek? Mi van, ha önhibáján kívül rászoruló szülők gyerekeként kerül védelembe vételre? Az más, mint az önhibájából? Mi lesz a csellengőkkel? Akik megszöknek otthonról, pedig a szülők mindent megtettek értük?
Na, és a cigányok? Mindig is problémás volt a meghatározásuk: nemzetiség, kisebbség, szociálisan hátrányos helyzetű csoport… ez most egy új, eddig nem hallott terminológia. Gondolom, ők az önhibájukból rászoruló besorolásba kerülnek, mondjuk, ez illeszkedne a korábban megtapasztalt ideológiához. Igen, de ki akar ma cigánynak születni? Aki bevallja, hogy nem akart annak, csak oda született, az majd önhibáján kívül rászoruló lesz?
Kérem szépen, ki fogja megvizsgálni, kritériumrendszerrel besorolni, nyilvántartani az embereket? Volt már ilyen próbálkozás az emberiség történelmében.
Csak attól félek, az lesz majd, mint a nívócsoportos oktatásnál. Hogy a jókhoz jó szakembereket rendelnek majd, a gyengékhez, problémásakhoz meg a maradékot.
Azt hiszem, ez az egész így nem az integráció felé visz.