A digitálissá vált világ egyik hozadéka, hogy egyre többet ülünk (esetleg félfekvő, fekvő helyzetben vagyunk), akár munkáról, akár szórakozásról van szó. Az is mindinkább ismertté és bizonyítottá válik, hogy az ilyesfajta ülő életmód növeli a szívelégtelenség és a szív-érrendszeri okokból bekövetkező halál kockázatát.

Készültek olyan tanulmányok, amelyek az aktív életmód ellensúlyozhatja az ülő életmódból adódó kockázatokat, azonban egy új kutatási eredmény ellentmond ennek. A Massachusetts General Hospital szakemberei mintegy 90 000 résztvevő adatait felhasználva csuklón viselhető gyorsulásmérőkkel mérték fel a napi aktivitási szinteket. Gyakran hallani, hogy nem túl pontosak ezek a kicsi, hordható eszközök, viszont még mindig sokkal megbízhatóbbak, mint a hagyományos módszerek, például az önbevallás. Ez utóbbi esetben ugyanis a kutatók azt találták, hogy a résztvevők jelentősen túlértékelik a testmozgásukat és alábecsülik ülő viselkedésüket.

A résztvevőket átlagosan nyolc évig követték nyomon, ezalatt az ülő viselkedés szorosan összefüggött a szívvel összefüggő betegségek, köztük a pitvarfibrilláció (AF), a szívinfarktus (MI), a szívelégtelenség (HF) és a cardiovascularis (CV) fokozott kockázatával.

Az átlagos ülőmunka napi 9,4 óra volt, és a kutatásból az is kiderült – magyarázza a ZME Science –, hogy csupán egyetlen plusz óra is jelentősen növeli a kockázatokat. Úgy tűnik, a fordulópont a napi 10,6 óra. Ebben az esetben, azaz az ennyit ülőknél a szívelégtelenség kockázata 45 százalékkal, a szív- és érrendszeri halálozás kockázata pedig 62 százalékkal nőtt. Ami a legmeglepőbb: ezek a számok még azok között is megmaradtak, akik amúgy teljesítették a széles körben ajánlott heti 150 perc közepesen erős fizikai aktivitást. „A túl sok ülés vagy fekvés káros lehet a szív egészségére, még azok számára is akik egyébként aktívak „ – írják a kutatók az American College of Cardiology folyóiratban.

Szerencsére vannak módszerek, amelyekkel csökkenthetők a kockázatok, amennyiben valakit mondjuk a munkája kényszerít sok ülésre. Beállíthat időzítőket, amelyek 30 percenként emlékeztetik, hogy álljon fel vagy nyújtózkodjon. A telefonhívásokkor érdemes felállni, és sétálgatva intézni a megbeszélést. Nem árt beiktatni kerékpározást vagy gyaloglást a rövid utazásokhoz. A képernyő előtt töltött szórakozást pedig érdemes lecserélni mozgással járó hobbikkal. A tanulmány summázata ugyanis egyértelmű: a mozgás nemcsak az edzőteremben számít, hanem bármikor a nap folyamán.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.