Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A csillagászok eddig úgy vélték, sok aktív galaxismag, vagyis szupermasszív fekete lyuk lehet a Nagy Medve csillagképnél. Az eredmény a Tejútrendszerrel kapcsolatban is új kérdéseket vet fel.
A Kansasi Egyetem csillagászaiaz arXiv preprint szerveren közölt tanulmányukban azt írják, az univerzum korai időszakában – amikor nagyjából 4-6 milliárd éves lehetett – jóval kevesebb szupermasszív fekete lyuk volt, mint amire a tudományos elméletek alapján számítani lehetett.
Az Interesting Engineering szerint a tudósok a Nagy Medve csillagkép egy ismert régióját, az Extended Groth Stripet tanulmányozták. Itt korábbi becslések szerint 50 ezer galaxis található. A mostani volt az első alkalom, hogy egy olyan erős eszközzel vették górcső alá, mint a JWST.
A készülék műszerei segítségével sikerült belesni a porfelhők mögé, ahol a galaxisok közepén ősi galaxismag rejtőzik. Ez egyfajta szupermasszív fekete lyuk, ami felforrósítja a körülötte lévő gázokat, majd elnyeli azokat, miközben hatalmas mennyiségű sugárzást bocsát ki. Emiatt a megfelelő műszerekkel nézve a fénye még az adott galaxis összes csillagának fényén is túltesz.
A 2022 júniusa és decembere között végzett megfigyelés célja az volt, hogy leírják, hogyan néztek ki a galaxisok a világegyetem azon időszakában, amikor a legaktívabb volt a csillagkeletkezés. Allison Kirkpatrick, az egyetem tudósa, a kutatás vezetője szerint ehhez nagyjából 7–10 milliárd évvel kellett visszanézni a múltba.
Mivel a szükségesnél jóval messzebbre nézett el a JWST, a kutatók arra számítottak, hogy sok új aktív galaxismagot lehet majd találni a régióban. Ehelyett viszont csak néhány olyanra bukkantak, amit korábban nem ismertek.
Megtalálták az eddigi legtávolabbi szupermasszív fekete lyukat, 9 millió Nap tömegével bír
Nagy segítség lehet a tudósoknak a fekete lyukak evolúciójának megértéséhez annak az objektumnak a részletekbe menő megismerése, amely szupermasszív volta ellenére meglehetősen könnyű.
A vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a korai univerzum stabilabb volt, mint azt eddig gondolták. Kirkpatrick szerint az eredmények azt sugallják, hogy ezek
a fekete lyukak talán nem is nőnek olyan gyorsan, mint azt eddig sejteni vélték, korlátozott mennyiségű anyagot nyelnek el, és talán nem is voltak olyan nagy hatással az univerzum evolúciójára.
A jelenlegi felfogás szerint a galaxisokra csak a magban található szupermasszív fekete lyukak vannak hatással, a kisebbek nem. Kirkpatrick szerint azonban ezt a nézetet az eredmények ismeretében újra kell gondolni.
Az eredmények új megvilágításba helyezhetik a Tejútrendszer fejlődését is. Felmerül például a kérdés, hogy volt-e valaha aktív a Sagittarius A*, – a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk, – vagy mindig olyan lassan nyelte el az anyagot, mint most.
A kutatás a későbbiekben segíthet megmérni a fekete lyukak tömegét, valamint fényt deríthet a növekedésük ütemére is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
