Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az amerikai Oklahomai Állami Egyetem kutatói szerint a sejtek 37 fehérje segítségével képesek alkalmazkodni a mikrogravitációs környezethez.
Ahhoz, hogy a jövőben biztonságosan el tudjanak jutni az űrhajósok a Marsig, nagyon fontos, hogy pontosan tudjuk, milyen hatással van a szervezetre a világűr. Ennek járt utána nemrég egy kutatás.
A világűrben tapasztalható mikrogravitáció egyedülálló stresszválaszokat generál a sejtek szintjén. Az amerikai Oklahomai Állami Egyetem kutatói most arra jutottak, hogy a SUMO nevű fehérjemódosító anyag kritikus szerepet játszik abban, hogy a sejtek képesek legyenek alkalmazkodni a megváltozott gravitációs körülményekhez.
Rita Miller, az egyetem tudósa szerint az régóta tudott, hogy a SUMO képes reagálni a stresszhelyzetekre, és kritikus szerepet játszik számos sejtfolyamatban. Ilyen például az, amikor a károsodott DNS-t kell helyreállítani. De hatással van a sejtek osztódására is. Most az is kiderült, hogy a mikrogravitációhoz való alkalmazkodásban is komoly szerepe van. A kutatási eredményeket az amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológia Társaság éves ülésén mutatták be – írta meg az Interesting Engineering.
A SUMO két kémiai kötésen keresztül képes kölcsönhatásba lépni a fehérjékkel. A kutatók élesztősejteken keresztül vizsgálták meg mindkét kötési típust. A szakemberek azt találták, hogy összesen legalább 37 olyan fehérje van, ami kölcsönhatásba lép a SUMO-val a mikrogravitációba kerülő sejtekben, és olyan aktivitást mutatott, ami 50 százalékkal nagyobb a normál gravitációs állapothoz képest.
Ezek közül néhány olyan kulcsfontosságú elemet is találni a fehérjékben, ami a DNS helyreállításához szükséges. Ez azért fontos, mert a világűrben az űrhajósokat érő sugárzás komoly veszélyt jelent a DNS-re.
A kutatók eredménye a jövőben nagy segítség lehet ahhoz, hogy az útnak induló űrhajósok a világűrben is egészségesek maradjanak.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
