Tech hvg.hu 2022. december. 23. 09:45

Még mindig szivárog a Szojuz, másik űrhajót küldhetnek a három űrhajósért

Az orosz űrkutatási hivatal mérlegeli, hogy küldjön-e egy másik Szojuz űrhajót a Nemzetközi Űrállomásra, amely a tervezettnél hamarabb hozná vissza a legénységet a Földre, mivel az űrállomáshoz kapcsolódó Szojuz űrhajónál december közepén hűtőfolyadék-szivárgást észleltek.

A Roszkoszmosz és a NASA illetékesei csütörtöki sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy vizsgálat zajlik a szivárgás okainak megállapítására. A hűtőfolyadék-szivárgást december 14-én akkor vették észre, mikor két űrhajós éppen egy rutin űrsétára készült.

A Szojuz MSz-22 űrhajóval szeptemberben érkezett az űrállomásra két orosz űrhajós Dimitrij Petelin, Szergej Prokopjev és a NASA asztronautája, Frank Rubio. A NASA szerint az űrhajósok nincsenek veszélyben. A szivárgó kapszulát jelenleg levegővel hűtik az űrállomás egy nyitott zsilipjén át.

Az űrhajósok az eredeti terv szerint körülbelül fél év múlva azzal az űrhajóval térnének vissza a Földre, amellyel az űrállomásra érkeztek. Amennyiben az nem áll rendelkezésre, különböző kisegítő megoldások is vannak, például új űrhajót küldenek a legénységért.

Nem ez az első alkalom, hogy a Szojuzon szivárgást tapasztalnak, emlékeztet a The Guardian: hasonló eset 2018-ban is előfordult már, akkor a Roszkoszmosz azt közölte, hogy szabotázs is okozhatta. Az űrhajósok akkor ragasztószalaggal zárták le a szivárgási pontot, így némileg csökkent a nyomás a kabinban, de nem életveszélyes mértékben.

A ISS 1998 óta működik, a Földtől 400 kilométeres távolságra. Az űrállomáson dolgozó űrhajósok tudományos kísérleteket és kutatásokat végeznek, amelyek elősegíthetik a későbbi űrmissziók sikerét. Jelenleg heten tartózkodnak az állomáson, és ha az MSz-22-t használatra alkalmatlannak találják, csupán egy „mentőkabin” áll majd a rendelkezésükre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.