A Fujitsu világelső szuperszámítógépével szimulálták japán kutatók, hogyan terjed a most következő szárazabb, hidegebb hónapokban a koronavírus.
A levegő páratartalmának jelentős befolyása van a vírusrészecskék terjedésére, ami a száraz, beltéri körülmények között a téli hónapokban növelheti a koronavírus-fertőzés kockázatát – állapította meg a Fugaku, június óta a világ leggyorsabb szuperszámítógépe. A Riken kutatóintézet és a Kobe Egyetem legújabb tanulmánya szerint az eredmények arra utalnak, hogy a párásítók segíthetnek mérsékelni a fertőzések kockázatát azokban az időszakokban, amikor nem lehetséges a szellőztetés.
A japán szakértők a Fugaku szuperszámítógépet használták, hogy modellezzék a fertőzött emberektől származó vírusszerű részecskék kibocsátását és áramlását különböző tulajdonságú beltéri környezetekben.
A 30 százalékosnál alacsonyabb páratartalmú levegőben több mint kétszer annyi az aeroszolos részecske, mint a legalább 60 százalékos páratartalmú levegőben – mutatta ki a szimuláció.
A Cubokura Makoto által vezetett kutatócsoport vizsgálódásából az is kiderült, hogy az arcvédő pajzs nem jelent olyan hatékony védelmet az aeroszolok terjedése ellen, mint a száj- és orrmaszkok. Az eredmények továbbá arra is rámutattak, hogy étkezéskor nagyobb kockázatot jelentenek az ember mellett ülő személyek, mint a szemben ülők.
[A Semmelweis Egyetem megmutatta egy 30-as beteg CT-felvételeit, aki két hétig volt lélegeztetőgépen]
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.