1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, a szélsőségesen hideg napok száma viszont a felére csökkent és a telek is melegebbé váltak.
Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társaság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.
A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, a szélsőségesen hideg napok száma viszont a felére csökkent és a telek melegebbé váltak.
A tanulmány szerint Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték. A kutatók ugyan tudták, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték. Új tanulmányukban Ruth Lorenz és munkatársai az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogy idővel miként változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek.
Kimutatták, hogy a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek. A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek, jobban, mint a nekik megfelelő nyári és téli középhőmérséklet.
Európa egyes térségeiben drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent a tanulmányozott időszakot illetően - idézte Lorenzet a EurekAlert tudományos hírportál.
A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka mutatta ki, hogy az időjárás melegszik.