Mindez azt jelentheti, hogy akár a földi élethez hasonló jelenségek is kialakulhatnak a jéggel borított holdon. Az Európa felszíne természetesen rendkívül hideg, hiszen távol van a Naptól, de a jégpáncél alatt olyan mélytengeri áramlatok működhetnek, amelyek a földihez hasonlóak. Ilyen hidrotermális áramlatok, vagyis a hideg és a meleg víz cserélődését biztosító mozgások az élet kialakulását is megkönnyítik.

Mivel most kiderült, hogy a korábbinál több oxigén is rendelkezésre áll ezen a holdon, gyanítható, hogy nemcsak mikoorganizmusok jöhettek létre a vastag jégpáncél alatt. Az io9.com angol nyelvű hírportál már azon tréfálkozik, hogy akár már horgászni is indulhatnánk az Európára, hiszen annyi oxigén, amennyit most találtak, 3 millió tonnányi hal számára is elég lehet. Az, hogy halak élnek-e az Európán, vagy hogy egyáltalán van-e élet a holdon, egyelőre nem bizonyított, de halszerű lények létezése ma már nem is annyira elképzelhetetlen e távoli égitesten.

A hárommillió tonnás szám nem légből kapott, ezt Richard Greenberg, a University of Arizona kutatója vetette fel az Amerikai Csillagászati Társaság bolygókutatási szekciójának egyik találkozóján. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyelőre nem ismertek az Európán uralkodó fizikai feltételek, körülmények, így csak feltételezhetik a kutatók az élet jelenlétét.

A Jupiter a NASA felvételén © NASA

Az óceánok mélyén, a tengerek fenekén alakulhatnak ki a földihez hasonló viszonyok - véli egy ökológus, Timothy Shank, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa. Shank meglepődne, ha nem lenne élet az Európán.

Hogy kerül oda az oxigén?

De hogy kerül az oxigén a vízbe? A feltételezések szerint a Jupiter mágneses mezőjének töltéssel rendelkező részecskéi ütköznek az Európa jégpáncéljába. Ez a jeges felszín állandóan mozog, töredezik, mert a Jupiter és a Nap gravitációja árapály-jelenséget okoz a szilárdnak tűnő felszínen is. Így az oxiénnel feldúsult jég beleolvad az Európa óceánjaiba, s ez vezet az oxigénben gazdag óceánok kialakulásához. Ez az oxigén pedig már elég lehet a földi élethez hasonló jelenségek kialakulásához is.

Egyelőre azonban egyetlen űrszonda sem hatolt át a jégpáncélon, így még nem vizsgálhatták meg a tudósok az Európa óceánjait. A NASA ugyanakkor felvetette egy olyan műhold készítését, amely az Európa körül keringene, és folyamatosan vizsgálná a holdat.