Az OBT közleményében úgy fogalmaz, mindig a bírói függetlenséget, a bírói önigazgatást és a szakmaiságot tartja szem előtt.
Szabó Péter még azelőtt döntött így, hogy szavaztak volna a kérdésben.
Laczó Adrienn a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: reméli, lesz még alkalma látni, amikor az igazságszolgáltatás visszanyeri függetlenségét, szakmai színvonalát és minőségét.
Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.
A bírósági dolgozók fizetésének elinflálásával, az anyagi és politikai zsarolással a kormány elérte, hogy az Országos Bírói Tanács többsége áldását adja arra, hogy a következő években jó eséllyel az történhessen a bírósági szervezeten belül, amit Orbán akar.
Tuzson Bence sehol meg nem hirdetett sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év „komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni”. Az érdekképviselet tiltakozik és már a bírói véleményének nyilvánoságára hozatalára készül.
Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) rendkívüli ülésén tárgyalnak az igazságügyi minisztérium javaslatáról, amely a bírói fizetésemelést a reformok elfogadásához kötnék.
Ahogy sejteni lehetett, nem véletlenül maradt ki a költségvetés tervezetéből a bírák, ügyészek és velük együtt az igazságügyi alkalmazottak illetményalapjának növelése. Mostanra kiderült, hogy a kormány zsarolásra használja a fizetésemelést, amely csak akkor jár, ha a bírósági szervezetek cserébe elfogadnak egy olyan intézményi reformot, ami alapvetően változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. De hogy ez pontosan mit tartalmazna, arról az elfogadás előtti napokban még az érintettek is csak találgatni tudnak, pedig szerdán már tárgyalnak róla.
Lehetett volna sebész, akadémikus, sőt sikeres magánpraxist építő influenszer orvos, mégis a politikát választotta Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. Mint mondja, pozíciókban egyelőre nem gondolkozik, és úgy érzi, hiába tagállami hatáskör az egészségügy, valamilyen szinten Brüsszelből is tud változást elérni. A gyógyítás és a betegekkel való kapcsolat azonban hiányzik neki. HVG-portré.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy olyan „mindenki számára elfogadható” bérmegállapodásról beszélt, melyről a napokban egyeztet az igazságügyi miniszter az OBT-vel, OBH-val és a Kúriával. Ennek részletei nem ismertek, de a Magyar Bírói Egyesület már korábban elfogadhatatlannak nevezte, ha nem tájékoztatják egy esetleges átfogó igazságügyi reformszándékról.