A világrend kétpólusúvá alakításán dolgozó Kína a koronavírussal küzdő országok segítésével fényezi magát, míg az egyedüli hatalmát őrizni akaró USA a járvány kitöréséért viselt felelősséget igyekszik a riválisára égetni.
Páratlan nimbuszt rombolt le Charles Lindbergh azzal, hogy nyíltan csodálta a Harmadik Birodalmat, és a zsidók érdekének minősítette az USA beléptetését a második világháborúba. Az HBO tévésorozatot készített Philip Roth regényéből, amely Lindbergh elnökké választásával nácibarát Egyesült Államokat képzelt el.
Amit még nem dobtak el a gazdaságpolitikai ortodoxiából a 2008-ban kirobbant válság kezelése során, azt most, a koronavírus-járvány okozta sokk hatására felülírják a jegybankok és a kormányok. Németország leveti a fiskális kényszerzubbonyt, Washingtonban pedig olyan intézkedéseket tesznek, amelyek láttán csettinthetnek a progresszív demokraták.
A józan ész győzedelmeskedett az amerikai gazdaságnak szánt, példátlanul nagy mentőcsomag összeállításánál, mert Washingtonban működött a fékek és ellensúlyok rendszere. Az erős ellenzékként viselkedő demokraták kompromisszumra kényszerítették a republikánusokat és Donald Trump elnököt. Egyik fél sem engedhette meg, hogy hónapokkal a választások előtt, a koronavírus-járvány gyors terjedése idején érzéketleneknek tűnjenek a szavazók megpróbáltatásai iránt.
Árháború tört ki az olajpiacon Szaúd-Arábia és Oroszország között. Céljuk a másik megleckéztetése, de Moszkva az amerikai palaolaj-kitermelőket is csődbe kergetné.
Az, hogy Joe Biden a demokrata elnökjelöltség megszerzésének a kapujához érkezett, több taktikus és korai visszalépésnek köszönhető, amivel összpontosították számára a mérsékeltek szavazatait a balszárnyat képviselő Bernie Sandersszel szemben. Az egyik, saját esélyeit önként feladó aspiráns Pete Buttigieg, aki máris történelmet írt azzal, hogy meleg politikusként komoly pályázónak bizonyult.
Egész Olaszország karanténba zárása a járvány, a szaúdiak és az oroszok közti olajárháború a gazdasági következmények miatti pánikot növelte a világon. Mindkettő kezeléséhez az eszközök a kormányoknál vannak, amelyektől eddig szokatlan beavatkozásra van szükség.
Az egykor a New York és Washington ellen támadást intéző terroristákat bújtató táliboknak tett engedményekkel próbálja lezárni történetének leghosszabb háborúját az USA Afganisztánban. A kabuli kormány úgy érzi, magára hagyták, de Donald Trump az elnökválasztás előtt külpolitikai sikert akar.
Már a megelőző visszalépésekkel megrostálta a szuperkedd a demokrata elnökjelöltek versenyét, aztán maga a szavazás kétszereplősre szűkítette a mezőnyt. A taroló Joe Biden a mérsékeltek, a vele tartó Bernie Sanders a progresszívek bajnoka lett. Elizabeth Warren még a saját államában sem tudott nyerni, Michael Bloomberg pedig élete legrosszabb befektetésével csődölt be.
Az amerikai média kedvence Amy Klobuchar minnesotai szenátor, aki a mérsékelt demokraták egyik reménységévé vált az elnökjelöltségért folyó előválasztási küzdelemben. A jogásznő eddig minden választást megnyert, amin indult, most azonban sokkal nehezebb dolga lesz.
A vagyonából korlátlanul finanszírozhatja kampányát Michael Bloomberg, aki a mérsékelt demokraták reményei szerint megakadályozhatja a balszárny győzelmét, s nagyobb reményekkel veheti fel a párharcot Donald Trumppal. A nevadai előválasztást megelőző vitán a milliárdos a többi demokrata jelölt céltáblája lett, és nem nyújtott meggyőző teljesítményt.