Az Európai Bizottság felkapta az uniós szintű villanyautó-támogatás bevezetésének gondolatát. Az elképzelés jó, de az úton sok a kátyú és az elágazás.
Keith Kellogg, Donald Trump különmegbízottja szerint az oroszokat nem érdekli az emberélet, ezért fokozni kell a gazdasági szankciókat, csak így lehet Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni. És Kellogg szerint bőven van még hova fokozni az intézkedéseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egy január végi megállapodás hatással volt a teljes január havi üzemanyagárakra.
Két éve csökken a magyar ipari kibocsátás, ilyesmire 2001 óta egyszer sem volt példa. A ludas elsősorban az autó- és az akkugyártás. A gazdasági minisztérium vádaskodva mutogat Németországra, pedig a kormány felelőssége, hogy az erőltetett akkuiparosítással nemhogy csökkentette volna, de növelte a nyugati függést. Idén újabb termelőkapacitások létesülnek, pedig a meglévőek is kihasználatlanok.
Január végére már csak negyedannyian kerestek rá a fiatalokat célzó kamatmentes, de röghöz kötéssel járó hitelre, mint január elején. Az érdeklődés nagyobb az ország szegényebb megyéiben. A legnépszerűbb hitelcél az egyik bank szerint a használt autó.
Donald Trump a vámháború első köréből kihagyta az EU-t. A forint árfolyama gyengült, de egyelőre az erősödési trendsávban maradt. Az unió elleni vámok bejelentése csak idő kérdése, akkor a 420-as euró is benne lesz a pakliban. A vámháború rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait, emeli az inflációs kockázatokat. És lehet, hogy az USA-ban vámkárosult kínai Temu még jobban rámegy Európára.
Rövid távon felviszik az olajárakat a Trump által bejelentett vámok. Hosszabb távon azonban csökkenés jöhet, mert a vámháború taccsra teszi a világgazdaságot. Ha az USA kemény szankciókat vezet be Iránnal és Oroszországgal szemben, akkor nagyon elszállhatnak az olajárak. A forint érdemi erősödésére a vámháború közepette pedig nem érdemes számítani.
A gazdaság repülőrajtot vett, de majd csak később fog felszállni. A rossz szankció lehet jó szankció is, ha a célja a béke. 800 ezer ember fektette állampapírba a pénzét, ez 800 ezer család, csak meg kell őket szorozni néggyel. A 13. havi nyugdíj gyorsabban nő, mint a másik 12 havi juttatás. Legalábbis Orbán Viktor szerint.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
A kamatcsökkentés opcióként sem merült fel a legutóbbi jegybanki kamatdöntésen, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Az MNB a 6,5 százalékos irányadó kamat tartására rendezkedett be október óta, ennek megfelelően januárban sem csökkentett a Monetáris Tanács.
A miniszterelnök bejelentette a Jó Hírt: az állam fizeti a kamatokat az állampapírok után. A kormány (saját értelmezése szerint) átadta a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány mégis támogatja a szankciókat, miután Trump támogatja a szankciókat. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, gázblokkot épít. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is piszkálja. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.