Nem az állam, a közjó, hanem a kormány szolgálata lett az egyik legfőbb elvárás a közszférában – olvasható ki az utóbbi időkben megszaporodott, politikai indíttatású elbocsátásokból.
Az uniós összehasonlító adatok alapján 2024-ben minden okuk megvolt a magyaroknak a búslakodásra. A HVG megbízásából készült Medián-felmérésből mégis derűsebb kép rajzolódik arról, hogy mit gondolnak a magyarok önmaguk és az ország helyzetéről.
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.
Orbánék retorikájában már megvalósult az egypártrendszer, a Fidesz nem lehet ellenzékben, és ez most már nem lózung, hanem kézzelfogható politika – ezt erősítették meg az elmúlt napok eseményei is. Az eszközökben pedig nem válogatnak: ha nem megy az utcai megfélemlítés, következik az anyagi és jogi ellehetetlenítés.
Jócskán megkésett és némi értetlenséget is kiváltott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, amikor a minap bocsánatot kért a többek között kiskorúak sérelmére elkövetett bűnökért, de valami kétségtelenül elindult.
Hogyan érhet egy tolnai szavazó voksa másfélszer annyit, mint egy kőbányaié? – Orbán Viktor ismét a saját javára buherálja a választási szabályokat. Valóban veszélyben a magyar bíróságok függetlensége. A Matolcsy-klán izgulhat gigantikus vagyona megtartásáért. Interjú Chuck Palahniukkal, a Harcosok klubja szerzőjével. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Érzelmi okokból csak az ember tud sírni, de hogy mikor élünk szervezetünk e gyógyhatású leleményével, azt nagyban befolyásolja a társadalom, amelyben élünk. Amely ma már elnézőbb ugyan a férfikönnyekkel szemben, de nem igazán tud mit kezdeni vele. Milyen jótékony hatásai vannak a könnyeknek? Sokat vagy keveset sírnak nemzetközi összehasonlításban a magyarok? És vajon azok sírnak-e, akiknek minden okuk megvan rá?
Interaktív kiállítás nyílt a zeneszerző otthonában. A Bartók Emlékház új tárlata nem csupán Bartók Béla életét és művészetét mutatja be, hanem bepillantást enged abba a lelki és kulturális térbe, amelyben élt és alkotott.
Nemcsak tűri, támogatja is a kormány a pogány tanok, rítusok terjedését.
Ideig-óráig tartó parkolópálya után visszafogadottak mindig akadtak Orbán környezetében, ám Szájer József, Novák Katalin vagy Varga Judit visszaemelése még ilyen előzmények után is meglepő húzás.
Nem Lázár János fejéből pattant ki először az ötlet, hogy egy turul-szobrot védelem alá helyezzen. A Jobbik már 2012-ben előállt az ötlettel, és ők nem is csak egy konkrét szobrot kívántak megvédeni, hanem minden turult. A Jobbik magát a jelképet akarta politikailag védetté nyilváníttatni (ahogy azt most a Mi Hazánk is szeretné elérni); az effajta totemállatok sérelmére elkövetett cselekedeteket a büntetőjog eszközével javasolták megtorolni. Ám a „turulos ismérvek” meghatározása nem egyszerű, ahogy az körképünkből is kiderül.
Lehet mondani, hogy 1956 annyiféle, ahányan részt vettek benne, de igazsága csak egy volt – mondta az ELTE forradalmi bizottságában betöltött szerepéért egykor börtönre ítélt Karátson Gábor a HVG-nek, még 2007-ben. Mivel a 2015-ben elhunyt író, festő szavai ma talán még aktuálisabbak is, mint megjelenésük idején, az interjú újraközlésével is segíteni szeretnénk a tisztánlátást, miután Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója 1956-tal kapcsolatban a hősök emlékét gyalázó nyilatkozatot tett.