Számos önsegítő könyv létezik, melyek mind arra próbálják rávezetni a hétköznapi szenvelgőket, mi a boldogság titka. A vágyaink azonban sokszor teljesen ellentétben állnak a valósággal, de ebből is van kiút. A boldogság könyve című újabb mű szerzője 12 nemzetközi kutatásokkal alátámasztott alaptételhez köti a vágyott állapot elérését. Megnéztük és értékeltük a nesze semmi, fogd meg jól-bölcsességeket.
Brad Pitt bár nem guru, mégis néha okosakat mond. Egy sajtótájékoztatóján arra kérdésre, hogy boldog-e, úgy felelt: "azt hiszem, a boldogságot túlértékeljük. Néha boldog az ember, néha nem". A színész, producer, Jolie-férj mondata pedig megütötte a mi fülünket is, hisz nap mint nap azzal szembesülünk, hogy az emberek a boldogságot hajhásszák, szinte belegebednek. Ezért készülnek romantikus filmek nőknek, üldözősek és világmegmentősek férfiaknak, mesések pedig gyerekeknek. Mi pedig elhisszük, hogy megtaláljuk a szivárvány végét, jön a herceg fehér lovon, vagy hogy a Maseratival együtt jár a boldogság.
Leo Bormans a The world book of happiness (magyarul nagyjából boldogság világra szóló könyveként fordítható) című műve eloszlatja az illúzókat, bár érdekes módon az ajánlóját épp abban a brit bulvárlapban találtuk, mely fő feladatának tartja, hogy a sztárok tökéletes életét mustrálja, és azzal szembesíti az olvasókat, hogy mennyire tökéletlenek hozzájuk képest. Avagy épp ellenkezőleg, vadássza a celebek hibáit: legyen az narancsbőr, vagy kokainra költött milliók, és ezzel azt domborítják ki, hogy nincs okuk a boldogságra. A sok színes pletyka között pedig megbúvik néhány bölcs tanács. Így bukkantunk rá erre a gyorstalpalóra is, mely 12 parancsolatba tömörítette a boldogság titkát. Íme, néhány kritikai megjegyzéssel.
Fogadd el, amid van
A kutatások azt mutatják, hogy azok az emberek boldogabbak, akiknek az elvárásai és vágyai nem túl nagyok - azaz azt akarják, amit kaphatnak -, míg a boldogtalanok sosem kapják meg, amit akarnak. Az előbbiek például sokkal könnyebben megússzák a csalódásokat, de ahhoz is értenek, hogy miként okozzanak örömet saját maguknak. Ők azok a realisták, akik megvalósítható célokat tűznek ki, és ha elérték azokat, akkor elégedettek.
Érdekes gondolat, miközben a média azt sugallja, hogy merjünk álmodni. A sokak bibliájaként számon tartott Titok című - egy másik híres német tanácsadó - könyv hasonlóan a bestsellerhez azt sulykolja: tessék bármit elképzelni, bármit kívánni, és ha ezt gyermeki ártatlansággal, félelmek nélkül, tökéletes hittel tesszük, akkor meg fog valósulni: legyen az kastély, ötös a lottón, vagy toronyóra lánccal.
Ehhez képest egy mexikói egyetem professzora, Garcia Vega azt mondja: „Egy csomó időt töltünk azzal, hogy panaszkodunk a helyzetünk miatt, de ez időpocsékolás. A boldogság lényege, hogy azt élvezzük, amink van”.
Élvezzük, amit csinálunk
A boldog emberek azt csinálják, amit szeretnének, és szeretik azt, amit csinálnak – szól a szimpla bölcsesség, mely kiegészül azzal: ne a pénzért vagy a hírnévért csináld! Tehát: nincs értelme csak a fizetésért dolgozni, ha utáljuk a főnököt, a munkakörülményeket, a kollégákat (ezt a jól csengő gondolatot az egyik magyar munkaközvetítő is elsajátította kampányában). Ugyancsak Garcia Vega szerint butaság éveket azzal tölteni, hogy elég pénzt keressünk, amivel majd megalapozzuk a boldog jövőt, mert a végén a megkeresett összeget arra költjük, hogy a boldogtalan évek kárait felszámoljuk, az elromlott egészség, vagy nem működő kapcsolatok formájában.
Jó tanács a jóléti társadalomban. De vajon működne-e ez a tökéletes civilizáció, ha mindenki az lehetne, ami akar. Ki lenne kukás vagy utcaseprő?
Élj a mának
Ne mélázzunk a múlton, ne gyötrődjünk azon, mit rontottunk el, ugyanakkor ne álmodozzunk egy szebb jövőről, ami sosem jön el, és ne is féljünk a sors kifürkészhetetlen ösvényeitől. A boldogok a mában élnek, méghozzá pozitív hozzáállással. Ha nem tudsz ma boldog lenni, miért gondolod, hogy holnap az lehetsz?
Ez az alapvetés, amit minden korban megfogalmaztak valamilyen módon, és amit reggelenként a tükörbe nézve kelllene ismételgetnünk fogmosás közben. Az idealisták tehát eleve halálra vannak ítélve, a szenvedő művészek, akiket megihlet a fájdalom pedig mihasznák.
Válaszd a boldogságot
"Choose life", azaz válaszd az életet! – a Trainspotting című filmben ez számtalanszor elhangzik, méghozzá szarkasztikus éllel. A boldogság mellett dönteni azt jelenti a lélekdoktor tolmácsolásában: lépj hátra, "lásd a fától az erdőt", és értékeld újra céljaidat. Szerinte az életünket mi rendezzük, és ezek alapján át is rendezhetjük, ha arra van szükség. A pozitív gondolkodás, a rugalmasság segíthet ebben.
Nagy szavak, olyanok, amilyeneket ugyanúgy hajlamosak vagyunk kibiggyeszteni a Facebook-falunkra, mint egy légből kapott Gandhi-, Goethe-, vagy dalai láma-idézetet. Mind igaz, mind nagyon bölcs, csak épp nem segít akkor, ha gondban vagyunk és konkrét segítségre van szükségünk.
Egy litván kutató, Ingrida Geciene továbbá 31 ország boldogságszintjét vizsgálta, és arra az eredményre jutott, hogy Izlandon él a legtöbb boldog ember (sajnos nem találtuk meg a tanulmányt, ezért nem tudjuk, hogy Magyarország a legutolsó, vagy esetleg az utolsó előtti). Mindenestre az izlandiakat tekintve megállapítható, hogy nagy bennük a tettvágy, és nem hajlandóak a sorsra bízni magukat, azaz nem fatalisták. A boldogságnak pedig ez ugyancsak egyik ismérve a könyv szerzője szerint, aki azt mondja, azok szerencsésebbek, akik magukban hisznek, a cselekedeteik erejében, és nem várnak arra, hogy szájukba repüljön a sült galamb.
A nemzetek egymáshoz viszonyítása sem új keletű, az észak-dél, nyugat-kelet mentalitások különbözőségében megállapíthatunk általánosságokat. A magyarok például köztudottan pesszimisták, depressziósak, képtelenek az együttműködésre, de az előrelépésre is. Attól, hogy ezt analizáljuk, nem feltétlenül leszünk előrébb. Ezzel viszont alátámasztjuk a tétel helyességét, nem merengeni kell, hanem cselekedni! Jó tanács, köszönjük!
A kapcsolatok fontossága
A boldogságot másoktól kapjuk, illetve akkor érezzük, ha mi támogathatunk másokat, így az alapgondolat. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ahogy minket mások tesznek boldoggá, azoknak mi vagyunk a „mások”, ezért törekedjünk arra, hogy környezetünknek kedvében járjunk.
A Teréz anya-hozzáállásban csak egy a baj, csak azok tudják magukévá tenni igazán, akiknek alaptulajdonsága az önzetlenség. Az alapvetően feminin tulajdonság persze elengedhetetlen az egyensúlyhoz, de a nagy adakozóknak, az önmagukat háttérbe szorítóknak ugyanúgy van feladatuk: méghozzá, hogy tanuljanak meg néha nem adni, és ezzel rávezethetik önzőbb embertársaikat a gondoskodásra.
Légy elfoglalt
Ha boldogabbak szeretnénk lenni, akkor a társas kapcsolatainkban aktívabbnak és extrovertáltabbnak kell lennünk Vega doktor szerint: el kell fogadni a meghívásokat, be kell lépni valamilyen klubba, eljárni társaságba. Állítólag az aktív, közösségekbe járó és elfoglalt emberek sokkal boldogabbak.
Ezt a kissé erőltetett tanácsot főleg szerelmi csalódás vagy nyugdíjaztatás idején érdemes megszívlelni.
Ne nézd, másnak mi van
A Sorbonne egyetem professzora, Claudia Senik azt mondja, az ambíció egészséges, és boldoggá tesz, ami viszont megbetegít, az az irigység. Ha azt nézzük, más mit ért el, az állítólag csökkenti az ambíció hatásfokát, és csak akkor előnyös, ha tanulunk belőle.
Ez a keresztényi parancsolat összeboronálása az amerikai álom gondolatával, amit lehet még fokozni:
Légy önmagad
Ahogy nem kell magunkat másokhoz hasonlítanunk, ugyanúgy nem szabad izgulni azon, hogy mások mit gondolnak rólunk, csak akkor tudunk önmagunk lenni. Így szól az okos tanács.
Ám mi van akkor, ha alapvetően önző, befelé forduló, múltba révedező, idealista, fatalista személyiséggel rendelkezünk? Az összes előző tanácsot elfelejthetjük, ha képesek vagyunk önmagunkat elfogadni? A könyv szerint a spontán, természetes és igaz emberek a legboldogabbak, mindenki más boldogtalan. De akkor hogy is van ez? Erőltessük ezeket a jellemvonásokat, vagy legyünk olyan tökéletlenek, akik erre képtelenek?
Hagyd abba az aggódást
Ne vedd magad túl komolyan. A boldog emberek nem aggódnak, és tudják, hogy félelmeik 90 százaléka nem következik be.
Szervezd meg magad
Irigyeljük a bohém, szórakozott embereket, mert olyan gondtalannak tűnnek. A boldogság törvénykönyve szerint ez inkább gondatlanság, és az igazán boldog emberek megszervezik és megtervezik magukat, vannak céljaik. Csak akkor kaphatjuk meg, amit akarunk, vagy amire vágyunk, ha tudjuk, hogy pontosan mi az.
A tanácsadók egyik ismérve, hogy imádnak rendszerezni. Az életviteli guruk, mivel azzal töltik idejüket, hogy mások életét szervezik, úgy gondolják, mindenkinek így kell tennie. Ha tetszik, ha nem.
A pozitív gondolkodás
Az elraktározott és negatív érzelmek pszichikai és fizikai problémákat egyaránt okoznak - boldogok azok, akik megszabadulnak ezektől, és nem hagyják, hogy felemésszék őket.
A mindig a napos oldal filozófiájáról már írtunk egy optimista cikkben, amikor épp 320 forintot ért egy euró, a könyben újabb példákat hoznak arra, miért jön be az, ha pozitívan tekintünk a körülöttünk folyó eseményekre. A sportolók sikerét hozza föl Vega doki, akik a nyerésre koncentrálnak, nem a vesztésre, amiben csak az sántít, hogy valójában minden sportoló a nyerésre összpontosít, csak általában a veszteseket nem kérdezik meg. Ettől függetlenül a félig tele pohár hozzáállás valóban kellemesebbé teszi a hétköznapokat, és könnyebben elvezet a kiúthoz, mint a panaszos pesszimizmus.
Értékeld a boldogságot
Ez az utolsó parancsolat, amelynek lényege: töltsön el minket néhanapján az elégedettség, örüljünk sikereinknek, sőt akár a részeredeményeknek is. Enélkül nehéz elérni bármit.
Így az újévi fogadalmak elhalványulásával tehát nem árt felszusszanni és megveregetni a vállunkat.