Nem ez az első alkalom, hogy megfilmesítik Mankell 25 millió példányban elkelt krimisorozatát, több változat is készült már, azonban a könyvek népszerűségéhez képest egyik feldolgozás sem zavart túl sok vizet.

A nemzetközi siker meglepetésként érte a szerzőt is, amikor kitalálta a főszereplő nyomozót, nem gondolta, hogy az olvasók ennyire kötődnek majd hozzá. Mert Kurt Wallander nem különösebben vonzó férfi. Kicsit túlsúlyos, sokszor mosdatlan és kialvatlan, időnként gondjai vannak az alkohollal, felesége elhagyta, a lányával és az apjával is fura a viszonya. Első látásra még túlságosan okosnak sem mondhatnánk, látszólag csak egy vidéki rendőr, hétköznapi ügyekkel. De a békés svéd kisvárosban – természetesen - egyre borzalmasabb bűntények történnek, és Wallander minden esetben felnő a feladathoz, ésszel és ösztönnel harcol a gonosz ellen. Mindegy, hogy nemzetközi gengszterekről, elrabolt kislányról vagy őrült sorozatgyilkosról van szó, a felügyelő megoldja a problémát és megtalálja a felelőst.

Hazájában Wallander szinte mitikus alakká vált. “Tizennégy évvel ezelőtt, amikor népszavazást tartottunk Svédországban arról, hogy csatlakozzunk-e az unióhoz, az utcán sétáltam Stockholmban, amikor egy hatvan körüli férfi odajött hozzám, és nagyon udvariasan megkérdezte:

'Szeretném tudni, hogy Mr. Wallander igennel vagy nemmel fog szavazni az Európai Unióban való részvételünkkel kapcsolatban?' (...) Ez volt az a pillanat, amikor felfogtam a karakter nagyságát. Az emberek elkezdtek rá hiteles emberi lényként nézni” - mesélte Mankell a Telegraphnak

A BBC sorozatát a helyszínen forgatták, ami alapvető fontosságú a siker szempontjából, többek szerint ugyanis a svéd táj legalább olyan fontos szereplője a történeteknek, mint az emberek. A természet színei, a rengeteg hó, a nagy hideg és a korai sötétség a könyvekben is meghatározzák a hangulatot, és minden bizonnyal a tévében is megfelelő hátteret biztosítanak majd Wallander kalandjaihoz. Svédország a külsőségektől függetlenül is lényeges tényező a Mankell-sikersztoriban. Kenneth Branagh például azt állítja, hogy a történetek pont attól tűnnek olyan bizarrnak és izgalmasnak, hogy a jóléti társadalom fellegvárában, a liberális elvek hazájában követik el őket. “Svédország nagyon nyitott társadalomként határozta meg önmagát, ahol a közös jó ideálja olyasvalami, amit mindenki kedvel. Amikor ezt gyalázzák meg és rontják el az emberi élet veszteségével, az különösképpen szívbe markoló” - nyilatkozta a színész a témáról.

Az olvasók és a nézők vágya a detektív történetek iránt egyre nő. Minél kevésbé érzik magukat biztonságban az emberek a világban, annál nagyobb megkönnyebbülést jelent a szörnyűségeket keretek közé szorítva, dramatizálva látni és olvasni. Különösen, hogy a könyvekben és a filmekben az esetek többségében a jó győz, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Az egyre bővülő krimi választékban a svéd szerzők szerepe folyamatosan erősödik, Mankell mellett más írók is nemzetközi népszerűséget élveznek, bár magyarul sajnos kevesen olvashatók.