A gyerekek sorsa a történelem során évszázadokon keresztül alig érdekelte a felnőtteket. Léteztek ugyan régen is szerető szülők, együttérző felnőttek, akik akár idegen gyerekekkel is törődtek, de a felnőtt társadalom összessége nem gondolta, hogy kivételezni kellene velük, nevelésüket elmaradott elképzelések szerint folytatták. Csak a huszadik században kezdődött el az a mozgalom, amelynek eredményeképpen a gyerekek értékké váltak nem csak szüleik, hanem a társadalom egésze számára. Legalábbis a világ egy részében.

A világon ma 300 ezer gyerekkatona szolgál, hiába a nemzetközi egyezmények, a számuk nem csökken. A témáról már a második könyv jelenik meg magyarul, a Nyitott könyv kiadó gondozásában most Ishmael Beah mesélt saját tapasztalairól a Gyerekkatona voltam Afrikában - amíg ti játszottatok című kötetben. Ishmael Beaht 13 évesen sorozták be a kormányhadseregbe Sierra Leonéban, és három éven át, amíg az Unicef el nem távolította a harcoktól, keresztülment minden szörnyűségen, ami csak elképzelhető. Megölt sok embert, de szakértők segítségével megtanult megbocsátani magának, és nehéz lenne elítélni azért, amibe gyerekként belekényszerült.

Akadnak azonban olyan vélemények is a könyv kapcsán, hogy Beah egyszerűen csak egy sokszoros gyilkos, akit ennek megfelelően kellene kezelni, nem pedig sajnálni a múltja miatt. Érdekes ez a megközelítés, különösen annak fényében, hogy a gyerekkorúak felelősségével és büntethetőségével kapcsolatban mostanában amúgy is élénk vita folyik itthon. Azok számára, akiknek kétségeik vannak afelől, hogy mi zajlik le egy kiskamasz fejében, mennyire fogja fel cselekedetei súlyát és mennyi választása van egy adott helyzetben, feltétlenül érdekes olvasmány Beah könyve. Talán hihetőbbé válik, hogy egy gyerek mennyire nem ura saját sorsának.

A könyv magyarországi megjelentetésének hátteréről Halmos Ádámot, a kiadó vezetőjét kérdeztük, aki szerint számos fikciós könyv született a gyerekkatonák helyzetéről, de Ishmael Beah volt az első, aki maga is gyerekkatona volt, majd saját erejének és a körülmények összejátszásának is köszönhetően sikerült megmenekülnie a borzalmak elől. Szerinte Ishmael könyve minta volt, sikere után hasonló témájú könyvek sokasága jelent meg, így a jelenlegi választék részben neki köszönhető. A kérdésre, hogy miért változtattak az eredeti címen, amely angolul jóval visszafogottabb (A Long Way Gone: Memoirs of a Child Soldier – Hosszú út: egy gyerekkatona visszaemlékezései), a kiadó elmondta: sokat morfondíroztak a könyv fordítójával a címen, végül úgy döntöttek, muszáj kissé provokálniuk, „felébreszteniük” a magyar közvéleményt.

KM