Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ha valaki az internetről próbál meg tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e a menopauza által okozott panaszai megszüntetésére hormonnal próbálkozni, hamar szembesül azzal, hogy szinte alig van olyan megbízható oldal, ahol nem lóg ki a „szponzorációs lóláb”. A közelmúltban ugyanakkor Menopauzális Medicina címmel az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent egy szakkönyv, ami a laikus érdeklődőnek is segítség lehet. A két szerzőt, Dr. Jakab Attilát és Prof. Dr. László Ádámot kérdeztük.
Hogy látják, min kellene változtatni a menopauzáról való kommunikációban ahhoz, hogy hiteles információhoz tudjanak jutni az érintettek?
Jakab Attila: Fontos tudni, hogy a 90-es években mindez egészen jól működött Magyarországon, amikor a menopauza-ambulanciák hálózata a jelenleginél nagyságrendekkel több nőt látott el. A helyzet a kétezres évek elején változott meg, amikor egy rosszul kommunikált tanulmány miatt világszerte megkérdőjeleződött a hormonterápia, és ezzel együtt az egész menopauza-témakör háttérbe szorult az orvosi gyakorlatban.
A szakma is elbizonytalanodott?
J. A.: Igen, a szakma számára is úgy tűnt eleinte, hogy a korábbi tudományos eredmények mégsem állják meg a helyüket. Mindez egy rosszul interpretált vizsgálat miatt, amelyben nem elég körültekintően publikálták a különböző betegcsoportokra vonatkozó adatokat. Mivel ezt a szakmai sajtó után a laikus média is felkapta, ügy lett belőle, és széles körben elterjedt, hogy a hormonterápiának több a kára, mint a haszna. Húsz év után jutottunk el oda, hogy szakmai körökben újra kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a hormonpótlás előnyei messze túlszárnyalják az esetleges árnyoldalakat. Szerintem egyébként pont az érintettek, a nők fogják rákényszeríteni orvosaikat, a nőgyógyászokat és a családorvosokat egyaránt, hogy foglalkozzanak a menopauza szindróma kezelésével. A háziorvosok szerepét azért is kiemelném, mert annyira szerteágazóak a tünetek, hogy az érintettek először leginkább hozzájuk fordulnak a panaszaikkal.
A személyes tapasztalataik alapján a nőgyógyászok és a háziorvosok hány százaléka van tisztában a hormonterápiára vonatkozó korszerű állásponttal és kezelési protokollal?
László Ádám: Én 20 százalékot mondanék, és sajnos ez a nőgyógyászokra is igaz. Tapasztaljuk, hogy a nem kívánt mellékhatásoktól félve sokan lebeszélik a betegeiket a hormonterápiáról. Ma Magyarországon a rászoruló – tehát nem az összes – változó korban lévő nőknek mindössze kb. három százaléka kap megfelelő kezelést. Miközben rendelkezésünkre áll egy meggyőző adathalmaz, amely azt bizonyítja, hogy megfelelő módon és a kellő időben elkezdve a hormonpótlást, annak sokkal nagyobb a haszna, mint a kára.
J. A.: Az is lényeges persze, hogy egyénre szabottan kell végiggondolni mindent. És itt nemcsak a családi kórtörténetre gondolok, hanem mondjuk például a testsúlyra. Ha valakinek magas a testsúlya, az kockázatokat jelent a hormonfüggő daganatokra vonatkozóan: endometrium daganatra vagy emlőrákra. Ilyen esetben az ösztrogén mellett, a hormonterápia részeként adandó progeszteront úgy kell kiválasztani, hogy az orvos az ebből a szempontból erősebb védelmet jelentő készítményt írja fel.
Arra vonatkozóan vannak-e megbízható adatok, hogy a nőknek mekkora része szenved jelentős tünetektől a menopauza bármely szakaszában?
L. Á.: Körülbelül a nők háromnegyede.
J. A.: Ehhez azt is hozzáteszem, hogy a laikusok nagy része nem gondolja idetartozónak a hangulati, pszichés változásokat. Ezeket a tüneteket az elmúlt évtizedekben nem kezelték jelentőségüknek megfelelően, holott nem ritkán súlyosabbak, mint a hőhullámok vagy az alvásproblémák.
Mi lehet ennek az oka? Kevés adat állt rendelkezésre a tüneteknek és a klimaxnak az összefüggéséről?
L. Á.: Mára egyértelműnek tűnik, hogy ezek a panaszok a menopauza szindróma témakörébe tartoznak, és az ösztrogénhiánnyal kapcsolatosak. Azért is nehéz felállítani a diagnózist és javulást elérni, mert szerteágazó a tünetegyüttes: a szexualitással kapcsolatos elemektől kezdve – amilyen mondjuk az orgazmuskészség csökkenése – a hangulati labilitáson keresztül a súlyosabb depressziós állapotokig tart a skála. Sok nő nem is nagyon tudja, hogy hova, milyen szakemberhez forduljon.
Az is előfordul, hogy ha eljutnak egy pszichológushoz, az felír valamilyen antidepresszánst, és nem is vizsgálódik tovább?
J. A.: Igen, és persze ez csak tüneti és nem oki kezelés. Miközben van lehetőségünk ezeket a panaszokat úgy mérsékelni, hogy hosszú távon járulékos haszonként az ösztrogénhiány okozta betegségek megelőzésében is segít a hormonpótlás. Itt elsősorban a csontritkulásra és a kardiovaszkuláris védelemre gondolok. Azt is figyelembe kell venni, hogy száz évvel korábban a menopauzát a nők nem sokkal élték túl. Ezzel szemben a várható átlagéletkor emelkedésével ma életük bő harmadát ösztrogénhiányos állapotban töltik.
Az interneten nőgyógyászoktól is lehet olyan erős kifejezéseket olvasni, hogy minden, egyébként egészséges ötvenéves nőnek szüksége van hormonpótlásra, mert különben a szervezete leépül, tönkremegy. Az ilyen „szélsőséges” mondatok elbizonytalanítják az embert úgy általában a hormonpótlással kapcsolatban.
L. Á.: Azért ez így erős túlzás. Azt senki nem mondta, hogy mindenkinek szüksége van hormonpótlásra. A nők azon 25 százalékánál, akiknek semmilyen panaszuk nincs, fel sem merül a hormonpótlás, legalábbis ma a tudomány nem javasolja mondjuk a csontritkulás megelőzésére sem. Én egyébként azt mondom, hogy ha rendelkezésre áll majd egy teljesen mellékhatásmentes kezelés, akkor nem lesz rá indok, hogy ne alkalmazzuk mindenkinél, mert csak előnyei lesznek a hormonpótlásnak.
A jelen pillanatban létező gyógyszereknél milyen mellékhatásokkal kell számolni?
L. Á.: Azt is lényeges kiemelni, hogy az ösztrogén, amit beviszünk, ugyanolyan kémiai szerkezetű ösztrogén, mint amit a petefészek termel. Tehát a fogamzásgátlástól eltérően itt nem szintetikusan előállított ösztrogénnel dolgozunk. Bevinni pedig lehet tablettában és bőrön keresztül. A bőrön át való bevitelnek az az előnye a tablettával szemben, hogy a hatóanyag így elkerüli a májat. Az ösztrogénről ugyanis tudjuk, hogy a májban trombózist elősegítő anyagok termelődését indíthatja el. Ezért annak, akinek volt már mélyvénás trombózisa, nem javasolnám a tablettás hormonpótlást, de a bőrön át felszívódó készítményeket igen. Ezt is jelenti a személyre szabott kezelés.
Van még egy fontos kérdés, ez pedig a kezelés időtartama: ha egy egészséges ötvenéves nő elkezdi a hormonpótlást, mennyi ideig folytathatja?
L. Á.: Az általánosan elfogadott álláspont most az, hogy a menopauza körül vagy röviddel utána elkezdve öt év az a periódus, amelyre nagy biztonsággal, nagy haszonnal, kevés mellékhatással javasolható a hormonterápia azért, mert úgy tűnik, hogy idősebb korban – amikorra már elkerülhetetlen az érrendszer meszesedése – erősödnek a mellékhatások. Ugyanakkor egyre több meggyőző adatunk van arra is, hogy a hosszú távú hormonpótlásra is igaz, hogy az előnyei meghaladják a kockázatokat.
J. A.: Az ösztrogénnek van értágító hatása is. Az erek meszesedésével az érfalak elvesztik rugalmasságukat, valószínűleg ez az oka, hogy ha idősebbeknél kezdjük el a hormonterápiát, akkor az megnöveli az agyvérzés és a koszorúér-betegségek kockázatát. Pontosan ez torzította el az ominózus tanulmánynak az eredményeit is: a vizsgált betegek nagy része ugyanis 60 éven feletti volt, az 50 és 60 közöttiek kevesebb, mint 20 százalékot képviseltek.
L. Á.: A 60 év felett elkezdett hormonterápiánál, amikor az utolsó menstruáció óta legalább tíz év eltelt, már több mellékhatás jelentkezhet: gyakoribbak lehetnek a kardio-vaszkuláris problémák, szívinfarktus, tüdőembólia, trombózis. Míg fiatalabb korban ennek pont az ellenkezője történik, akkor inkább védelmet jelent ezektől a betegségektől a hormonterápia. Tehát nagyon nem mindegy, mikor kezdi valaki. De ezzel együtt hangsúlyozom, hogy ha 60 éves kor felett nő is a relatív rizikó, ez nem azt jelenti, hogy gyakori lesz, hanem azt, hogy egy picivel gyakoribb.Míg mondjuk az emlőrák minden negyedik nőt érint.
L. Á.: Igen, de annak az előfordulását nem befolyásolja klinikailag érzékelhető mértékben a hormonkezelés. Egy csomó olyan tényező van, amelynek sokkal nagyobb szerepe van az emlőrák kialakulásában. Számít a szülésszám, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és talán mindenekelőtt a testsúly.
J. A.: Még annyit hozzátennék, hogy ezt a bűvös öt évet akkor határozták meg, amikor a kétezres évek elején a téves következtetések miatt a járulékos kockázatokat eltúlozták. A szakma „biztonsági megoldásként” javasolta ezt az időtartamot. A mai álláspont szerint öt év hormonpótló kezelés biztosan szükséges ahhoz, hogy a hosszú távú előnyöket ki tudjuk használni. Tehát például öt év hormonpótlás után még további tíz év elteltével is olyan állapotban lesznek a csontok, hogy lényegesen csökken a csonttörések előfordulása.
L. Á.: Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy azoknál, akik fiatalon, 50 év körül elkezdik a hormonpótlást, szignifikánsan csökken a szívinfarktus esélye. Márpedig nagyon sok nő hal meg infarktusban a menopauza után. 50 év alatt a férfiaknál sokkal gyakoribb az infarktus, mint a nőknél, de a menopauza beköszöntésével megszűnik a különbség a két nem között, és ennek az ösztrogénhiány az oka. Azoknál, akik hormonpótlást kapnak, igazolhatóan kevesebb a szívinfarktus, mint a kontrollcsoportban.
Névjegyek
Prof. Dr. László Ádám: Ph.D., habilitált egyetemi magántanár, szülész-nőgyógyász és klinikai farmakológus szakorvos. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztályának szaktanácsadója, az intézet tanulmányi és oktatási vezetője. 20 éve vezeti a kórház Menopauza ambulanciáját. Laikusoknak írt könyve a témában: Gyakorlati útmutató a női változókor időszakához.
Dr. Jakab Attila: Ph.D., habilitált egyetemi docens, szülész-nőgyógyász és endokrinológus, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese és a Nőgyógyászati Részleg vezetője. A Reproduktív Endokrinológiai munkacsoport vezetője, ezen belül 20 éve vezeti a Menopauza ambulanciát. A Magyar Menopausa Társaság elnöke.
Gócza Anita
Érdekli a téma? Olvassa el a napokban megjelent Menopauza természetesen című könyvet, amelyet most akciósan vásárolhat meg.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelynek témája: szabadulás a múlt fogságából.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
