Váltson jegyet az első sorban és menjen el élete első igazán furcsa dzsemborijára. Bajuszos filmek, csecsemőugrás és perzselő karibi konyha.
Sziget? Balaton Sound? Jók ezek a rendezvények, de egyre inkább rutinná válnak. Csukott szemmel is megtaláljuk a ToiToi-vécéket, visszhang alapján megtaláljuk a nagy- és kisszínpadokat, és félálomban is be tudjuk fonni iblo-stílusban egymás haját.
Itt az ideje valami igazán meglepőnek. Valami igazán sokkolónak. Valami nagyon távolinak. Az első velejéig bizarr fesztiválnak… íme, hét lehetőség az öt kontinensen.
Mozi a temetőben, Ausztrália (február)
A Sydneyben rendezett fesztivál a legbizarrabb események közé tartozik, így igen jó esélyekkel indul a világ első címéért. A társaság vegyes, akad köztük élő és holt is, így egyetlen tanács: vigyen minél több élő nézőtársat, jobb lesz a kedve, ígérjük.
A rendezvényre a Szent János katolikus temetőben kerül sor, és többnyire hideglelős filmeket mutatnak be. Ez a műfaj persze igen tág a filmkultúrában, ide tartoznak a Hitchcock művek is, idén a Hátsó ablak című krimit vetítették a Mestertől. A retro kísértet históriák is nagy slágernek számítanak, mint például a Szellemirtók 1980-ból.
El Colacho, Spanyolország – Babaugrás (tavasz, húsvéti időszak)
Ez a baljós hangzású fesztivál tényleg csak az erős gyomrúaknak való. Az észak-spanyolországi Castrillo de Murcia-ban Húsvét vasárnap szokták megtartani a fura vallásos rendezvényt, aminek központi eseményét a névben megfogalmazták: vörös és sárga kosztümös férfiak, akik ördögöket alakítanak, tényleg csecsemők fölött ugrabugrálnak, s teszik ezt minden évben 1620 óta. A rítus mögött az a hiedelem áll, hogy az álruhás ördögöket a valódi démonok is követik, így megszabadulnak a kisdedek minden rontástól, hiszen csak átsuhan fölöttük a gonosz.
Aki esetleg irigyli a legfeljebb egyéves kiskölyköket, és szeretné saját démonait is megkergetni, beállhat a Santísimo Sacramento de Minerva misztikus testvériség soraiba, és jó alaposan megkorbácsolhatja magát. Végülis híradót is nézünk, pont ez ártana?
Inti Raymi, Peru – Napfesztivál (június)
Az inkák három dologról híresek: az aranyról, a kimondhatatlan nevekről, és arról, hogy kihaltak. Az utóbbi szomorú ténnyel nehéz bármit is kezdeni, eltekintve attól, hogy akadnak még őslakók és félvérek Peruban, akik őrzik az emléküket és magukról azt állítják, hogy régi inka vér csordogál az ereikben.
Az arany és a kimondhatatlan nevekkel azonban ma sincs gond Latin-Amerikában, ezt bárki láthatja, aki Sacsayhuamán-ba látogat és részt vesz a Napfesztiválon.
Az indián birodalom fénykorában, még az európai hódítók megérkezése előtt itt, a misztikus romok között zajlott le a véres és arannyal teli szertartás, amivel az újévet köszöntötték, és a napot igyekeztek előcsalogatni. Az utóbbira igen nagy szükség volt, hiszen a júniusi évkezdéskor a Föld déli félteke éppen telel, nem nyaral, ilyenkor nekünk, az északiaknak kedvez inkább a Napisten. Így aztán komoly udvarlást csaptak az inkák, hogy visszatérjen a meleg.
Ma mindent újrajátszanak – akad olyan turista, aki szerint túlságosan is, erőltetett látványossággal, mint a hortobágyi karikás ostor csattogtatás. De azért érdemes megtekinteni, miként emelik magasba az egykori királyi aranytrón ma már csak 60 kilós replikáját, természetesen nem aranyból.
Érdemes jó előre jegyet váltani, mivel a limitált nézőtéri jegyek gyorsan elfogynak.
Nemzetközi Bajusz Film Fesztivál, Egyesült Államok (március)
Egyetlen feltétele a nevezésnek az, hogy a film története a csókos ajkak és az orr közé szorult arcszőrzet körül keringjen. A műfaj és a hosszúság (mármint a film és nem a bajusz terjedelme) nem számít. Még az álbajusz is kvalifikál.
Kategóriák: „Legjobb bajusznövesztés története”, „Legjobb borotválkozás története”, „Legjobb elmúló bajusz története”, „Legjobb bajuszgyűjtemény egyetlen filmben.
Még pénzjutalmat is kap a legjobb film, 100 ropogós amerikai dollárt.
Taico Klub, Japán (Június)
Csak 20 évnél idősebbek léphetnek be a zenei fesztivál kapuján, és közülük is csak a legfürgébbek. Legfeljebb 7000 vendéget fogadnak a szervezők. A rendezvény egyik büszkesége a háttér, Nagano, a hósapkás japán hegyvidék. A másik természetesen a felhozatal: Animal Collective, Boredoms, Machinedrum, Africa Hitech, Ricardo Villalobos.
Satchmo Nyári Fesztivál, Amerikai Egyesült Államok (Augusztus)
Mi mást dedikálhatnának New Orleansban Louis Armstrong Satchmonak, mint egy vérbő blues, jazz és soul zenei dzsemborit? Három nap déli ritmusokban és húrtépéssel. A 20-30 méter hosszú sátrakban felállított színpadok a város közepén várják a műfajrajongókat.
Aki bírja a kreol és karibi konyhát az pedig sátrakon kívül tömheti magát Louisana legjobb tengeri gyümölcseivel.
Taebaek Mountain Snow Festival (Január-február)
Nem kell nyáron sem böjtölni. Dél-Korea minden évszaknak szentel egy-egy hét együttlétet, ilyen például a festői Taebek hófedte vidékén tartott 10 napos rendezvény.
Persze ne várjunk Sziget tombolást, inkább a Budapesti Tavaszi Fesztiválra hasonlít. A nyitó esemény általában zenés performansz, de a fesztivál maga pedig sokzsáneres. Egyik kedvenc látványosság a jég- és hószobrászat, ahová főleg művészeti iskolásokat hívnak meg, de egyébként hegymászó, kutyaszán és Okung szánkó versenyeket is tartanak.