Különleges fehérje hiánya okozhatja a szívelégtelenséget
Kanadai szakemberek kimutatták, hogy a PINK1 elnevezésű fehérje mennyisége a végstádiumban lévő, keringési elégtelenségben szenvedő betegek szívizmában rendkívüli mértékben lecsökken, és hiányának következménye, hogy a szívizom sejtek kevesebb energiát tudnak termelni.
Kanadai kutatók nagy jelentőségű fölfedezése, hogy egy különleges fehérje hiánya okozhatja a szívizomsejtek anyagcseréjének romlását, ami szívelégtelenséghez vezet. A munkacsoport eredményeit ismertető közlemény a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb számában jelent meg.
Korábban a kutatók angol nevének betűszavával PINK1 névre keresztelték azt a fehérjetermészetű anyagot, amely a szövetekben védi a legkülönbözőbb sejteket a működési zavartól. Fontosságát először az idegrendszerben figyelték meg, a Parkinson kórban szenvedőknél. Torontóban Filio Billia és munkatársai viszont fölfedezték, hogy ez a fehérje létfontosságú az egészséges szívműködéshez is. A szívizom sejtjeit az oxidatív károsodástól védi a PINK1 és ezzel gátolja azt a folyamatot, melynek következménye a szívelégtelenség megjelenése.
A szakemberek kimutatták, hogy ennek a fehérjének a mennyisége a végstádiumban lévő, keringési elégtelenségben szenvedő betegek szívizmában rendkívüli mértékben lecsökken. A kutatók eredményei igazolták, hogy a PINK1 hiányának következménye, hogy a szívizom sejtek kevesebb energiát tudnak termelni, ezért a szív teljesítménye kifejezetten romlik. Emiatt az izomsejtek egy része elpusztul, amit a megmaradó szívizomzat sejtjei túlmunkával igyekeznek pótolni. A még életképes izomsejtek megvastagodnak, de ez csak átmenetileg jelent jobb teljesítményt, viszont további szövődményekhez vezet. A szívpumpa mind nehezebben képes kinyomni annyi vért, amennyivel az egész test valamennyi sejtjét elláthatja oxigénnel, tápanyagokkal.
A kutatók egérszív sejtjein bizonyították, hogy azokban az állatokban, amelyekből genetikai beavatkozás következtében a PINK1 hiányzott, a szív kifejlődése nem történt meg megfelelően. Ez a fehérje tehát nemcsak az idegrendszeri betegségekben, hanem a szív kialakulásában, működésében is fontos szerepet játszik. Ha az állatkísérletek eredményeit emberen végzett vizsgálatok is megerősítik, új gyógyszer kifejlesztésével ennek a súlyos kórképnek a kezelésére újszerű lehetőség nyílhat.