A férfiak 2-5 százaléka, míg a nők 1-3 százaléka vonzódik saját neméhez. De hogyan viszonyul ehhez a többség? Amit nem ismerünk, attól tartózkodunk is, ennek pedig evolúciós okai vannak. Akad, aki ezzel magyarázza a homoszexuálisokkal kapcsolatos felemás vagy teljesen elutasító érzéseinket. Különféle nézetek a homofóbia, illetve a másság okairól a homofóbiaellenes világnap apropóján.
"Bízunk abban, hogy a közvélemény hozzáállásának lassú változásával csak idő kérdése, hogy a diszkrimináció még létező maradványai is eltűnjenek a magyar társadalomból" – fogamazott a napokban Nyakó István, a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja a homofóbiaellenes világnap apropóján. Nyakó szerint minden demokratikus szervezetnek és minden állampolgárnak kötelessége fellépni a melegekkel szemben tapasztalható előítéletek, a kirekesztés különböző formái ellen.
A melegekkel szemben tanusított előítéletek terén pedig rendre rosszul szerepelünk a különböző felmérések során, és nem vallunk kudarcot akkor sem, ha például az évente megrendezett melegtüntetés ellehetetlenítéséről vagy megzavarásáról van szó. Ennek ellenére a Political Capital melegek társadalmi elfogadottságáról szóló tavalyi elemzése szerint azonban a magyar társadalom többsége nem nevezhető homofóbnak; a közvélekedés ugyanakkor továbbra is elutasítja, hogy a melegek ügyéről közügyként lehessen beszélni. És valószínű, hogy az azonos neműek házassága is tabu marad még jóideig; Európában is eddig csak néhány ország – Spanyolország, Belgium, Hollandia, Svédország, Norvégia, Portugália – lépte meg ezt a kérdést. A nemrég elfogadott Alaptörvény a házasság fogalmát a nő és férfi közötti kapcsolatra szűkíti. A meleg szervezetek rögtön szót is emeltek ez ellen, sérelmezve azt is, hogy az új alkotmány nem nevesíti a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Rosszabb melegnek lenni, mint romának
A legfrissebb hazai kutatás azt mutatja, hogy itthon a melegek elutasítottsága még a romákénál is nagyobb. A megkérdezettek kétharmada ugyanis nem fogadna el közeli hozzátartozónak, barátnak, 50 százalékuk még szomszédnak sem homoszexuális embert – mutat rá az ELTE Társadalomtudományi Karának legfrissebb kutatása. A megkérdezettek majdnem 20 százaléka azt is elutasítja, hogy egy meleg ember látogatóba jöjjön Magyarországra. Minél kisebb és hátrányosabb helyzetű településen él valaki, annál jobban elutasítja a melegeket, míg a romák esetében ez éppen fordítva van: minél iskolázottabb, magasabb jövedelmű, minél nagyobb városban él valaki, annál nagyobb a társadalmi távolság közte és a romák között.
Az MTA Szociológiai Kutatóintézetének két munkatársa, Takács Judit és Szalma Ivett az European Social Survey néven publikált elemzésben vettek részt, és azt találták, hogy Magyarországon és Európában a nők sokkal toleránsabbak a homoszexuálisokkal szemben, mint a férfiak. A hazai eredmények azonban elmaradnak az európai átlagtól: a 26 országra kiterjedő vizsgálatban a nőknek 63 százaléka válaszolta azt, hogy a homoszexuálisoknak joguk van szabadon élni az életüket, míg a magyar nőknek csupán 47 százaléka gondolja így. A férfiak esetében európai szinten 60 százalék, csak a magyarokat tekintve 41 százalék volt ezzel így. A homoszexuálisok megítélésében fontos tényező az életkor: itthon a 45 év alattiaknak az egynegyede ellenzi, hogy a homoszexuálisok úgy éljenek, ahogy ők szeretnének, míg a 45-54 év közöttieknél ez az arány már 33 százalék, a 65 év felettieknek pedig 47 százalék. A vallásosság szintén meghatározó volt, a kevésbé vallásos megkérdezettek toleránsabbnak mutatkoztak.
A kisfiús apák homofóbok
Nem csak a homoszexualitás, a homofóbia okaira is próbálnak különféle magyarázattal szolgálni a szakértők. Egyértelmű, mindenki által elfogadott elmélet azonban nincs, nem tudjuk, minek a hatására alakul ki a homoszexualitás, ahogy a homofóbia kérdése is igen összetett. Olyan szakértők persze vannak, akik úgy vélik, megtalálták a magyarázatot, és kész elméletük van mindkét jelenségre. Egyik közülük Gordon Gallup evolúciós pszichológus, akinek elmélete óriási vitákat szült, és szül ma is, jólehet, már vagy 15 éve publikálták először. A neves pszichológus nem kevesebbet állít, minthogy a homofóbiának evolúciós oka van, a homoszexuálisok elkerülése pedig természetes szelekció eredménye. A homoszexuálisok kapcsolatos távolságtartás abból a szülői aggodalomból eredeztethető, hogy a gyerek szexuális irányultsága formálható, így mindent el kell követni annak érdekébe, hogy a fejlődő személyiség ne találkozzon olyanokkal, akik saját neműkhez vonzódnak. Gallup négy, saját maga által végzett vizsgálat eredményei alapján állítja ezeket.
Az egyik vizsgálatban például az egyetemistáknak arról kellett nyilatkozniuk, mennyire félnének elengedni a jövőbeli 8 vagy 21 éves fiukat vagy lányukat a barátjához, akinek apja vagy anyja homoszexuális. A válaszadók azokat a szituációkat találták a legaggasztóbbnak, amikor a fiuk a barátjuk homoszexuális apjával vagy a lányuk a barátja leszbikus anyjával találkozna. Különösen a kisfiús apák aggódtak, míg ugyanezek a személyek attól kevésbé tartottak, hogy a 21 éves fiuk a barátja homoszexuális apjával vagy anyjával találkozzon. Tehát a kisgyerekes apák voltak a leginkább homofóbok.
Gallup állításait John Archer, aki szintén evolúciós pszichológus támadta kitartóan. Szerinte ugyanis a homofób viselkedés az idegenek, más csoportból származó emberek elkerülésével magyarázható. Gallup szerint azonban ez az elképzelés nem támasztja alá a felmérésekből származó adatokat: nem magyarázza meg, hogy a még gyermektelen egyetemisták miért érzik magukat sokkal inkább feszélyezve egy homoszexuális tanár, mint egy homoszexuális építőmunkás vagy egy pilóta jelenlétében.
Szexuális orientáció: több tényező együttes hatása
A homoszexualitás lehetséges okaival kapcsolatban is rengeteg elmélet látott már napvilágot; de abban legalább egyetértenek a szakértők, hogy egy igen összetett dologról van szó, nem lehet egyetlen okot megnevezni. Van például egy olyan elképzelés, miszerint a születési sorrend hatással lehet a szexuális orientációra, például minél több fiú születik a családban, annál valószínűbb, hogy a fiatalabb testvérek között előfordul a homoszexualitás. A különböző korú fiúk más-más szerepet töltenek be a családi hierarchiában, ami befolyásolja a szülőkkel való azonosulást.
A pszichoanalitikus állásfoglalás szerint a személyiségfejlődés során olyan környezeti, családi hatások érik a gyereket, amelyek gátolják a másik nem felé irányuló szexuális késztetést, ez azonban nem tudatos. Eszerint a homoszexualitás a másik nemtől való irracionális félelem miatt alakul ki. Megfigyelték, hogy a férfi homoszexuálisoknak igen mély kapcsolatuk van édesanyjukkal, gyakran apa nélkül nőnek fel, vagy olyan családban, ahol a szülők szexuális élete megromlott. Így a gyerek azt látja, hogy az anya megveti a szexualitást, sőt, elítéli és bünteti a gyerek szexuális viselkedését.
De megjelentek olyan tanulmányok is, amelyek a géneket tették felelőssé a másságért. "Kutatásaink eredménye csírájában fojtja el azokat a feltételezéseket, miszerint egyetlen gént, vagy egyetlen környezeti hatást tehetünk felelőssé a homoszexualitás kialakulásának kiváltásában. A szexuális orientáció – akár homo- akár heteroszexuális irányú – kialakulása több tényező együtt hatásának az eredménye" – szögezték le nem oly régen a stockholmi Karolinska Egyetem biológiai és kémiai tudományokkal foglalkozó kutatói.