A szellőztetés, a légszűrés és a kijelölt dohányzóterületek alkalmazása (akár külön szellőztetőrendszerrel) a száz százalékban füstmentes környezethez képest hatástalan megoldások.
Az ÁNTSZ közleménye szerint az Egyesült Államok tiszti főorvosának legújabb jelentése és egyéb tudományos bizonyítékok is alátámasztják, hogy a műszaki megoldások nem nyújtanak teljes védelmet a dohányfüst ellen. Jövő kedden lesz a parlamenti zárószavazása a nemdohányzók védelméről szóló, a dohányosok egészségét is védő törvénytervezetnek. A jogszabály január elsejével léphet hatályba, majd három hónapos türelmi idő után dohányfüstmentessé válnak a zárt légterű nyilvános helyek, közintézmények, éttermek, bárok és munkahelyek.
Közleményükben úgy fogalmaztak: "a törvényjavaslat elfogadása jelentős lépés lesz azon az úton, melynek során Magyarország nem a tüdőrák-halálozásban lesz a világelső". Emlékeztettek: Magyarországon évente mintegy harmincezer ember hal meg dohányzásra visszavezethető betegségek miatt. Ráadásul a dohányzók jelentős része munkaképes korban, átlagosan tizenöt évvel korábban halnak meg, mint nemdohányzó kortársaik. A passzív dohányzás is több mint kétezer ember halálát okozza évente. A tapasztalatok alapján a dohányzásról szóló törvény szigorításával kevesebbet dohányoznak majd az emberek, és így már egy éven belül tizenöt-húsz százalékkal csökkenhet a szívinfarktussal kórházba szállítottak száma. Ebből egyes számítások szerint csaknem egymilliárdos megtakarítása lehet az egészségügynek - írta az ÁNTSZ.
Kiemelték, hogy évente jelenleg is mintegy tizenegymilliárd szállal kevesebb cigarettát szívnak a dohányosok, mint egy évtizede. A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tanulmányai szerint ugyanis tíz évvel ezelőtt még 25-26 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, tavaly pedig már csak 14,2 milliárd. Emlékeztettek továbbá, hogy több közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság többsége támogatja, hogy tiltsák be a dohányzást a vendéglátóhelyeken. A nemzetközi szakirodalom alapján a száz százalékban dohányzásmentes szabályozás bevezetése a vendéglátóhelyeken egy év viszonylatában nem csökkenti a tulajdonosok bevételeit, és munkahelyek megszűnését sem okozza.