Augsburg városában a német szívgyógyászok 1984-ben indították el a Monica/Kora vizsgálatot, amely alapvetően betegségnyilvántartás: valamennyi, a városban és a körülötte lévő településeken, heveny infarktus miatt kezelésbe vett betegek minden lényeges adatát tartalmazza. Ez a hatalmas adathalmaz már eddig is több nagyjelentőségű tudományos ismeretet eredményezett. 

Christa Meisinger és munkatársai 2009-ben közölték azt az érdekes megfigyelést, hogy az egyedül élő férfiak gyakrabban lesznek cukorbetegek, mint a családban élők. Ez nőkre nem vonatkozott, de a férfiakra akkor is érvényes volt, ha figyelembe vették a cukorbetegséggel kapcsolatos egyéb kockázati tényezőket, mint a túlsúlyt vagy a testmozgás hiányát. 

A német munkacsoport azt is vizsgálta, hogy változott-e az infarktus okozta halálozás az elmúlt 25 évben. Megállapították, hogy ezen idő alatt igen jelentős mértékben csökkent, és ez a korszerű, koszorúér-tágításos kezelésnek és az új gyógyszerek adásának köszönhető. Most befejezett vizsgálatukban azt tanulmányozták, hogy a cukorbajban is szenvedő betegek infarktus utáni sorsa hogyan alakul, azokéhoz képest, akiknek nincs cukorbetegsége. A MONICA/KORA nyilvántartásban 196 nő és 505 férfi adatai találták, akik heveny infarktus következtében meghaltak és cukorbetegségük is volt. Ezeket az adatokat hasonlították össze 415 olyan nő és 1327 olyan férfi halálozási adataival, akik nem szenvedtek cukorbetegségben.

A megfigyelési időszak 4,3 év volt. A heveny infarktus utáni első hónapban nem észleltek különbséget sem a nők és a férfiak, sem a cukorbetegségben is szenvedő, illetve ezzel a kockázati tényezővel nem terhelt szívbetegek között. A későbbi időszakban viszont nagy eltérés jelent meg a nők és a férfiak között: a cukorbeteg nők lényegesen nagyobb arányban haltak meg szívinfarktust követően, mint a férfiak. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez fokozott figyelmet igényel a gondozást végző orvosoktól. A tanulmány az American Journal of Cardiology december 15-i számában jelent meg.