Mary Harron különösen azon csodálkozik, hogy a Wall Street-i körökben is tetszést aratott a film, meg hogy macsónak tartják Batemant, pedig Bret Easton Ellis műve egy meleg férfi szatírája a férfiasságról.
Az Amerikai pszicho rendezője, Mary Harron nem érti, hogy miért fetisizálják még mindig a szatirikus thriller főszereplőjét, Patrick Batemant a Wall Street-i bankárközösségben, miközben a karakter egy szociopata sorozatgyilkos, és csak úgy ontja magából a toxikus maszkulinitást.
A film éppen 25 éve került mozikba, Harron ennek apropóján beszélt arról, hogy mindig is furcsának találta a New York-i befektetési bankárként ábrázolt Bateman körül kialakult kultuszt. Mi több, az is meglepte, hogy a bankárközösségnek egyáltalán eléri az ingerküszöbét, sőt, pozitív lesz a fogadtatása a körükben. „Nem ez volt a szándékunk. (…) Nem értem, miért történt mégis, hiszen Christian Bale nagyon egyértelműen gúnyt űz belőlük”, mondta a Variety cikke szerint.
Az tudni véli, hogy a közösségi média és a mémek szerepet játszhattak ennek a kultusznak a kialakulásában. „Bateman jóképű, jó öltönyöket visel, pénze és hatalma van. De ugyanakkor úgy játszották el, mint egy nevetséges idiótát. Kínos, amikor megpróbál menő lenni.”
Harron különösen ironikusnak tartja, hogy a macsóságot éltető férfiak mennyire rajonganak a karakterért, mert szerinte ez a történet valójában „egy meleg férfi szatírája a férfiasságról”.
A filmet Bret Easton Ellis azonos című könyve alapján adaptálták, aki homoszexuális volt, és Harron szerint éppen hogy görbe tükröt akart mutatni az „alfahímeknek”.
A rendező azt is hozzátette, hogy az Amerikai pszicho „egy ragadozó társadalomról szól”, ami napjainkra még erősebben igaz. „A gazdagok sokkal gazdagabbak, a szegények sokkal szegényebbek. Soha nem gondoltam volna, hogy a rasszizmus és a fehér felsőbbrendűség ünneplése lesz, ami a Fehér Házban folyik”, utalt Donald Trump kormányzására.
A sztorit egyébként megint megfilmesítik, de nem az első adaptáció remake-jeként, hanem Ellis regényének friss értelmezéseként.