Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben a kötelező olvasmányok körüli vitában rendre felmerül, hogy Jókait talán már nem is értik a mai gyerekek, és érdemes lenne átgondolni az iskolai olvasmánylistákat, ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.
„Korábban Jókai Mór művei könnyű, szórakoztató olvasmánynak számítottak, amelyek több nemzedéket neveltek olvasóvá. Mára ez a képességük megszűnt. Ugyanakkor nem kiiktatni kellene az oktatásból Jókait, csak nem kellene minden iskolába erőltetni, és át kellene gondolni, hogy melyik korosztályban foglalkozzanak vele” – mondta el nemrég egy konferencián Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Jókai-Jókai-Jókai
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tavaly novemberi országos reprezentatív kutatása elsősorban a könyvtárhasználatról, információkeresésről szólt, de abban helyet kaptak az olvasási szokásokkal, a kedvenc szerzőkkel kapcsolatos kérdések is. Annak eredményeit még év elején ismertette egy konferencián Tóth Máté kutatási szakértő, de az ott elhangzott előadások anyagai csak nemrég kerültek fel a könyvtár honlapjára.
A mostani kötelező irodalom körüli vita idején különösen érdekes, mit válaszolnak a magyar felnőttek arra a kérdésre, hogy „Kik a legkedvesebb írói?”. Erre a legtöbben már 1984-ben is Jókai Mór nevét említették, és ez 2000-ben, 2005-ben és 2017-ben sem változott. (Egyre kisebb előnnyel, de még mindig magasan vezeti a listát.)
Tóth megjegyzi, hogy ennek oka épp a kötelező iskolai olvasmányok hatása. „Ha nem is valószínűsíthetjük, hogy valóban Jókai lenne a legszívesebben forgatott szerző, kétségkívül a 19. századi klasszikus a legismertebb magyar író.”
Ehhez gyorsan hozzátennénk, hogy a magyar oktatáskutatás évtizedek óta nyilvántart egy másik gránitszilárdáságú tényt is: ha a kedvenc regényekre kérdeznek rá, akkor mindig az Egri csillagok az első, nem véletlen, hogy a 2005-ös Nagy könyv versenyt is ez a regény nyerte. Gereben Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense még akkor a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy fél évszázada végeznek Magyarországon és a Kárpát-medencében olvasáskutatásokat, ezek mindegyikén az Egri Csillagok volt a legnépszerűbb könyv. Gárdonyi főműve után Jókai Mór: Aranyember vagy A kőszívű ember fiai című regénye következett.
A felmérésekben megjelölt művek általában az ifjúkori, kezdő felnőttkori olvasmányélményekhez kötődnek. Ez egyebek között – Gereben szerint is – azért lehet, mert még mindig érvényesül az iskola „kánonközvetítő szerepe”. Belénk rögzült, hogy ezek milyen fontos művek, nemzeti értékek, emellett persze olvashatóak, szórakoztatóak is. Fontos, hogy ezek filmfeldolgozásait évenként ismétlik a tévében, és ez jó esetben megerősíti, rossz esetben helyettesíti a korábbi olvasmányélményeket.
Mind a kedvenc regényre, mind a kedvenc íróra irányuló kérdésnél a legfontosabb a kutatók szerint tehát az ismertség. Egyáltalán nem biztos, hogy valóban el is olvasták az emberek a bemondott könyveket vagy valóban falják Jókait – egyszerűen ez jut eszükbe. Ez alól kivételek a nem az iskolai kánonhoz tartozó írók – ha ilyeneket jelölnek meg a kérdezettek, az valószínűsíthetően valóban a kedvencük.
A felnőtt lakosság legkedvesebb íróinak tízes listája (2017) |
Jókai Mór
|
Jókaitól Danielle Steelig
A dobogón nagyjából hasonló említési arányban a jobbára Leslie L. Lawrence néven publikáló Lőrinc L. László és Danielle Steel követi Jókait. Ők – illetve a listára került Rejtő Jenő, Szabó Magda, Agatha Christie, Stephen King – elsősorban szintén az ismertségük alapján érdemelték ki a válaszadók bizalmát. Az „iskolai hatás” röpítette be a Top 10-be még Mikszáthot, Móriczot és Petőfit.
Ha a kérdés a jelenleg vagy legutóbb olvasott könyvre vonatkozik, akkor csak kicsit mutat más képet a lista. (Igaz, ennek az is az oka, hogy nagyon nagy a szórás.) Ezt 2017-ben Danielle Steel vezeti Lőrincz L. László és Stephen King előtt, de Jókai is előkelő (6.) helyen van és úgy általában a szereplők nagyjából ugyanazok, mint a kedvenceknél. E tekintetben azonban érdekes, hogy időben változik a listavezető.
A legutóbb olvasott könyv 1964-ben egy Jókai volt, 1985-ben egy Szilvási Lajos, 2000-ben egy Danielle Steel, 2005-ben egy Dan Brown.
A 2005-ös felmérés gyorsjelentésében Péterfi Rita és Nagy Attila a 10-es lista ismeretében minőségi javulásról számolt be. Akkor Márai Sándor vagy a Nobel-díjjal frissen kitüntetett Kertész Imre első tízbe kerülése ragadtatta optimizmusra a kutatókat – emlékeztet Tóth. Megjegyzi, a legfrissebb tízes listán az 5. helyen szereplő Agatha Christie-n, 7. helyen szereplő Szabó Magdán és a 9. helyen szereplő Ken Folletten kívül egyetlen új név sincs.
Jókai Mór természetesen – a korábbi éveknek megfelelően – most is ott van. Az évről évre ugyanolyan formában feltett kérdésekben nem szabnak a kutatók időhatárt, hogy milyen régre visszamenőleg kell megmondani a legfrissebb olvasmányt, így Jókai Mór és Gárdonyi Géza könyve a kötelező irodalmak miatt rendre bekerül az első tízbe. Sokaknak ez a legutóbb olvasott mű.
És a tinik?
A kutatás arra is kíváncsi volt, mit olvasnak a középiskolások, illetve a még fiatalabb korosztályok. Az előbbiek esetében a kedvenc szerzők között a Harry Potter íróját emlegették legtöbben, őt követi Fekete István, Leiner Laura.
A listán így is túltengenek az iskolai olvasmányokból ismert írók Mórától Jókain át Gárdonyiig. Tóth meg is jegyzi, hogy valószínűleg egy-egy kötelező felidézése után mondták be ezeket a neveket a tinédzserek.
A felső tagozatosok listáján is az iskolai olvasmányok dominálnak, de náluk is Rowling a legnagyobb kedvenc, és előkelő helyen áll Csukás István, a Ropi naplója-sorozatot jegyző Jeff Kinney és Leiner is.
| A diákok által megnevezett kedvencek |
A 10-14 évesek legkedvesebb szerzői J. K. Rowling
|
A könyv és sajtótermékek olvasásának gyakorisága
A kutatás arra is választ keresett, hogy milyen gyakran veszünk kézbe – nem tankönyvszerű – köteteket, illetve sajtótermékeket. Az alábbi grafikonokon jól látszik, hogy az utóbbit egyre kevésbé olvasunk (igaz, a felmérés a nyomtatott sajtóra vonatkozik, ennek helyét nyilván átvette az online), a könyvek esetében nem ilyen egyértelmű a trend.
„Az mindenképpen örömteli, hogy 2000-től 50 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik egy darab könyvet sem olvastak az elmúlt évben. Ezzel szemben egyértelműen ijesztő, hogy 17 év alatt közel felére csökkent a gyakran olvasók (azaz, akik megközelítőleg évente 12 darab könyvet elolvasnak) aránya. A gyakran és a soha nem olvasók táborának csökkenése mellett azonban szélesre hízott a ritkán olvasók csoportja, közülük is elsősorban azoké, akik évente 1-3 könyvet olvasnak el” – magyarázza Tóth.
