Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dávid királynak köszönhetően egykor a zsidók fővárosa volt, ám a közel két évezrede tartó háborúskodások során asszírok, babiloniak, perzsák, rómaiak, arabok és törökök uralma alatt is állt Jeruzsálem, három világvallás szent helye.
Karácsonyi ajándék a brit népnek – szólt David Lloyd George kormányfő, amikor Edmund Allenby angol tábornok száz éve, 1917 decemberében elhódította Jeruzsálemet az Oszmán Birodalomtól. Egy évszázaddal később Donald Trump amerikai elnök a hanuka közeledtével azzal lepte meg Izraelt, hogy fővárosának ismerte el Jeruzsálemet. Válaszul a muszlim országokat tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete a majdani palesztin állam megszállt fővárosának kiáltotta ki Jeruzsálem keleti felét.
Közel két évezrede dúl a véres konfliktusokkal párosuló vita, hogy kié Jeruzsálem. A várost kormányzó Izraelé és a zsidóságé vagy az önálló államért harcoló palesztinoké és a muszlim közösségé? Netán a keresztényeké, ahogy azt a középkori keresztes lovagok tartották?
Jeruzsálem múltja szinte másról sem szól, mint a birtoklásáért folyó állandó háborúskodásról. A ma ott élő zsidók és palesztinok egyaránt a történelmet és a vallást hívják segítségül annak alátámasztására, hogy őket illeti meg a város. Holott előttük mások is lakták a vidéket.
Hogy kik voltak ők és milyen maradandó kulturális és vallási örökséget hagytak hátra, elolvashatja a HVG hetilap ma megjelent, 148 oldalas karácsonyi duplaszámában!
