Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2017-ben épül meg a „puritán” Miniszterelnökség a Várban, ami a „legolcsóbb, legegyszerűbb, és legpraktikusabb megoldás” – legalábbis Lázár János szerint, sőt az egy részébe még az egyszerű halandó is beléphet.
Politikuskarikatúrák lesznek a Miniszterelnökség wc-jében – többek között ez derült ki tegnap Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, a volt karmelita kolostor átépítéséről szóló helyszíni tájékoztatójából. Na meg az, hogy az eredetileg tervezett 2016 márciusi határidó helyett 2017 novemberére készül el az épület.
Lázár és a tervező, Zoboki Gábor azt ígérte, hogy az egykori templom tér, ahol a barokk színház után a Várszínház, majd a Táncszínház működött, részben nyilvános tér marad, és koncerteket is tartanak itt. Az egykor Kempelen Farkas által tervezett színházat nem építik újjá. Lázár odáig ment, hogy a Miniszterelnökség elhíresült terasza alatti kert is látogatható lesz.
A miniszter szerint azért van szükség az építkezésre, mert a 2013-as törvény szerint a végrehajtó hatalomnak távoznia kell a Parlament épületéből. „A legolcsóbb, legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás pedig a várba költözés volt.”
A Confector Kft. által kivitelezett épület 13,9 milliárd forintba kerül, de 1,4 milliárdot már elköltöttek az előkészítésre, és egymilliárd jut a berendezésre. Az épület és a bútorzat „puritán lesz” Lázár szerint. A műemlék épület felújítása mellett elkészül egy, az egykor a telken állt püspöki palotához hasonló, de modern épület is, amit szintén Zoboki tervez. A kormányülések a földszinti refektóriumban lesznek, a miniszterelnök dolgozószobája pedig az első emeleten.
A kormányfőt Semjén Zsolt, Lázár János és Rogán Antal és stábjuk, mintegy 200 fő követi az új épületbe, melynek 15-20 százaléka lesz csupán reprezentatív tér szerinte. Ezeket a milliárdos műkincskeretből rendezik be, ami Lázár szerint nagy intellektuális kihívás, mert az elmúlt száz évben senki nem fogalakozott azzal, hogyan is kell kinéznie egy Miniszterelnökségi épületnek. Kérdésünkre kiderült, eddig egyelten alkotást, Ligeti Antal Szepes várát ábrázoló tájképet vásárolták meg.
Lázár nem hagyott kétséget afelől, hogy a hauszmanni állapotokat állítanák helyre a palota dunai termeiben, és ide költözne a köztársasági elnök, de ez szerinte 15-20 éves program. A következő elnök még a Sándor-palotába költözik – mondta. Azért is megfelelő épület a karmelita kolostor a miniszterelnökség számára, mondta Lázár viccesen, mert volt színház, és hárem is falai között, „csupa olyan mesterségek, amikhez a politikát is kötik”.
A hvg.hu kérdésére kiderült, „nem lefutott ügy” az Országos Széchényi Könyvtár kiköltözése. Lázár szerint maradhatna a jelenlegi helyén. Ugyanakkor a kormány szeretné begyógyítania a Szent György tér háborús sebét, és júniusban ötletpályázatot ír ki a tér rendezésre. Lázár azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az egykor itt állt klasszicista Teleki-palotát építenék vissza, de kortárs megoldások is elképzelhetők szerinte. A tér nyugati felén lévő Teleki-palotát és királyi istállókat a háború után bontották el.
Jönnek a miniszterek is
II. József telepítette a várba a Magyar Királyi Helytartó Tanácsot, abba a korábban szintén kolostor épületbe, ahol később a Belügyminisztérium (BM) székelt, ma a MTA kutatóintézetei vannak, de egy kormányhatározat szerint visszatér ide a BM. Itt Lázár szerint nincs szükségég különösebb beavatkozásokra, hiszen most is „irodaházként funkcionál”.
A szintén feloszlatott jezsuiták Szentháromság téri épületét 1784-től a magyarországi pénzügyigazgatás kormányszerve, a királyi kamara vette használatba, ahová később a Pénzügyminisztérium épület került. Fellner Sándor a Szentháromság téri főhomlokzatot a Mátyás-templomhoz való alkalmazkodás kedvéért késő gótikus stílusban tervezte. Az az épület, robusztusságával konkurálni igyekezett a Mátyás-templommal.
Ezért aztán a legtöbb építész helyeslésével találkozott, amikor az 1948–1962 közötti helyreállítás során Rados Jenő jelentősen visszabontotta, és megfosztotta legfontosabb külső és belső díszítőelemeitől. Most ide költözik Nemzetgazdasági Minisztérium, aminek költségeire 27 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. Holott az épület épp ez a kormány adta 2011-ben megalapított, a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikát koordináló Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, és költött csaknem fél milliárdot az 2014-re elkészült felújításra. Lázár János a hvg.hu kérdésére elmondta, egyáltalán nem biztos, hogy visszaépítik a Mátyás-templommal konkuráló homlokzatot.
Ló, lépcső, őrség
A vár újjáépítése a kormány egyik legnagyobb, és legtöbbet vitatott projektje. Múlt héten letették a második világháború után elbontott Lovarda alapkövét, következik a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső visszaépítése. A Várkertbazárhoz hasonlóan a palota új, kényelmes, és látványos megközelítését jelentik majd a régi-új épületek.
Igaz, funkciójuk még nem eldöntött, ahogy az is kérdéses, mennyire szerencsés fél évszázada elbontott épületek replikáját felépíteni. A Budapesti Történeti Múzeum mindenképpen profitál a tervből, feltárják az Oroszlános udvar alatti területet, mely a múzeum új kőtára lesz, illetve visszaépítik a palota díszes Szent István termét, ugyanis a hatalmas épülteegyüttes történelmi enteriőreiből egyetlen négyzetcentiméter sem maradt a második világháború utáni újjáépítések során. Mindez 12 milliárd forintba kerül.
